Dr. Laklia Tibor: A Harmadik – a MAORT pusztaszentlászlói üzeme 1941-1951 (MOIM Közleményei 30; Zalaegerszeg, 2006)
II.rész A mi 10 esztendőnk - II/6. fejezet Fények és árnyak 1947 - 1948
Dr. Vecsey György értékelése: A HS-43 sz. kút és környéke A hahóti nagyszerkezet graviméteres újramérésekor a H-12 sz- kutató fúrás közeiéhen egy kis maximum mutatkozott. AH-12 sz. kutató fúrásban tortonai litotamniumos mészkő erős kőolajnyomokat tartalmazott. Feltételezhető volt, hogy magasabb szerkezeti helyzetben a mészkőből műre való kőolajmennyiséget kapunk. Ezért a kis gravitációs maximumra telepítették a hahóti kőolajmezőtől keleti irányban kb. 3200 m távolságra eső HS-43 jelzésű fúrást, amelybéü dugattyúzással kiemelhető, hahóti típusú kőolajat kaptak. A kőolajat szármáciai korú mészhomokkőből nyerték. Az olajtároló terület továbbnyomozására, átlag 200 m kúttávolsággal további 6 fúrást telepítettek a HS-43 körül, amelyek mind meddőknek bizonyultak. Az egyik kútból kaptak ugyan egy alsó pannémiai homokkőből kőolajat vízzel együtt, de a réteg rövid időn belül elvizesedett. A HS-43. sz. kút termeltetése megkezdődött. Megépült a termelő-provizórium (szeparátor, tartály, szivattyú) és bekötő vezeték a HT-1 - Újudvar közötti távvezetékre (1. 3.1 ábra „B" jelölése). A HS-térség kútjai 1948-1960 közötti időben összesen 2523 tonna kőolajat termeltek. A HS terület eredménytelen fúrásaival szemben a Pusztaederics-Tófej térség újabb és újabb kútjai bizonyítják a jelentős gázvagyont. Dr. Vecsey György adott értékelést erről a területről is. A Pusztaszentlászlón elért kedvező eredmények után tovább folytatták a szénhidrogénkutatást a hahé)ü nagyszerkezeten, a már termelő hahóti kéhlajmezőtől nyugatra. A kutatás eredményeképpen feltárták a Pusztaederics és Tófej községek között elterülő hahót-edericsi gázmezőt. A hahót-edericsi terület déli peremén, valószínűleg kisebb törés mentén, a Hahót-márga erősen repedezett. A márga repedéseiben kevés halwti típusú olaj halmozódott fel, de csupán gazdaságilag ki nem termelhető mennyiségben. Az egyik déli helyzetű kútban a Hahót-márga felső repedezett részén kőolajnyomok mutatkoztak vízzel együtt, míg a márga mélyebb szintjébe)!, valószínűleg törés mentén, kénhidrogénszagú forróvíz tört a felszínre. A napi víztermelés 2 l Á"-os termelőcsövön keresztül 15 m 3 volt. A víz hőmérséklete a kifolyócsémál 90 °C, sótartalma 1 g/l NaCl volt. Az alsó pannóniai homokrétegek a hahónedericsi gázmezőben egy K-Ny irányú tengely mentén kelet felé emelkednek, és ettől északi és déli irányban lejtve kb. 5-7 °os dülésűek. A Nova-homokban a gáz északi, nyugati és déli irányban vízzel érintkezik. A nyugat felé emelkedő homokösszlet pedig északkeleten, keleten és délkeleten elmárgásodott, erőteljes mészberakóidással áteresztőképessége, hézagossága teljesen elromlott, és az impermeábilis rész a gázt lezárja. A hahót-edericsi gázeló fordúlás tehát litológiai csapda-jellegű. A gáztartó Nova-homok erősen lencsés, tiszta homokvastagsága l-ll m, hézagossága 23% körüli. A termelő kutak a gázzal együtt természetes könnyű párlatot és helyenként egy kevés vizet is adtak. A gáz fajsúlya: abs. 0,838 rel, 0,648. kút Jó fej szinHójizohipsiái a tengerszintre vonatkoztatva a fotdgázos terület határa 41- ábra. A hahó)t-edericsi földgázterület
