Dr. Laklia Tibor: A Harmadik – a MAORT pusztaszentlászlói üzeme 1941-1951 (MOIM Közleményei 30; Zalaegerszeg, 2006)
II.rész A mi 10 esztendőnk - II/2. fejezet Az üzemépítés másfél éve 1942. március - 1943
Ismét álljunk meg egy pillanatra. Húsz nap alatt készült el a Kerettye-Szentlászló között a gázvezeték. (Manapság a tervezett vezeték tanulmánytervét megrendelő levelünkre sem jönne meg a válasz három hét alatt!) Vezérigazgatói látogatás: 1942. szeptember 5. Szemle a H-14, H-8 fúrásoknál. Újabb, most kétnapos vizit: 1942. november 29. Pusztaszentlászlón a H-14-es fúrás ma kanalazott, 40-50% az olaj, körülbelül 10-12 rn 3 olaj van már kikanalazva az iszapgödörben. A H-12-es mélysége 1398 méter. A geológus itt gróf Bethlen Gábor. A két helyen dolgozó fúróberendezések is Rotary módon fúrnak, mindkettőt Romániából vásárolta a MAORT. 1942. november 30. A H-14-es részben magától, részben dugattyúzással már olajat termelt. Összegezzük, mit sikerült megvalósítani 1942. tíz hónapja alatt a programból: - Megteremtették az olajtermelés és szállítás egységét; az első félévben a szállítás provizóriummal, a második félévben már normál állapotban történt; a mezei több mint 31 ezer m 5 olajat adott. - Az irányítás és kiszolgálás a megfelelő ütemben fejlődött. A MAORT Geológiai Osztály 1942. éves jelentésének a hahóti mezőre vonatkozó része teljes terjedelmében a MOIM archívumában található. Emeljük ki ebből a mező sorsát meghatározó két megállapítást: „Olajkészlet A mészkőösszletben lévő olaj már komoly mennyiség, amit a termelés is igazol. A mészkőösszlet olajtartó területe azonban csekély. Már eddigi megfigyeléseink is arra vallanak, hogy az olajelőfordulás a H.5. követlen környékére szorítkozik, úgyhogy a határt északon a H.7. és H.10. között, keleten a H.5. közelében, délen a H.14. és H.9. között, nyugaton pedig a H.ó. közelében húzhatjuk meg. A terület ezek szerint kelet-nyugati irányban kb. 1000 m., északdéli irányban kb. 800 m. kiterjedésű. A tárolókőzet mészkő, a hely pedig a mészkő számos ürege, hasadéka és repedése. Ebből következik, hogy a hézagosságot és áteresztőképességet megmondani nem lehet, s nem lehet meghatározni a rendelkezésre álló hézagtérfogatot sem. A mészkőösszlet szerkezetileg legmagasabb pontját a tulajdonképpeni olajmező területén eddig a H.5. rétegsorában találtuk meg. A tető -1211 m.-ben fekszik a teng.sz. alatt, s az olaj - vízhatár kb. -1285 m. teng. sz. alatti mélységben helyezkedik el. A mészkőösszlet olajtartó szakaszának a legnagyobb vastagsága eszerint kb. 74 méter. Az olajmező területe és az átlagos kőzetvastagság hozzávetőlegesen kiszámítható, ha az olajkészletet becsülni akarjuk. Nem ismerjük azonban a hézagosságot, s így semmi számítást nem tudunk eszközölni arra vonatkozólag, hogy a rendelkezésre álló hézagtérfogat milyen nagy. Geológiai alapon tehát az olajkészletet megbecsülni nem lehet. A termelési adatok és eredmények alapján esetleg tudunk majd később bizonyos számításokat eszközölni. A gázmennyiség, amely az olajjal együtt jön, kevés, úgyhogy a becslésnél avval foglalkozni nem szükséges. Külön gáztartó réteget eddig nem tártunk fel. További lehetőségek és tervek. Fúrási tevékenységünk a jövőben is kétirányú lesz: egyrészt kutak mélyítése a jelenleg termelő kútjaink közelében, másrészt kutató jellegű kutak fúrása az olajmezőtől távolabb eső területeken. A Pusztaszentlászló körül fekvő olajmező kis területű, nem nagy tehát azoknak a pontoknak a száma, amelyeken avval a reménnyel telepíthetünk fúrásokat, hogy azokból olajtermelést kapunk. Ugy számíthatunk, hogy a H.5., H.ó. és H.14. számú kutakon kívül még kb. 4-5 termelő kutunk lesz a mezőn 300 m. távolságra egymástól. Nem lehetetlen azonban, hogy a környéken még egy, vagy több olyan eltemetett mészkőhátság van, mint amely a H.5. körül olajat tartalmaz. Ezeknek a mészkőhátságoknak a felkutatása elsőrendű érdekünk. A kutató munka valószínűleg számos mélyfúrást igényel, mert a jelen szerint a geofizikai mérések arra vonatkozólag, hogy hol lehetnek ilyen eltemetett mészkőrögök, újabb adatokkal már nem tudnak szolgálni, mint voltak azok az adatok, amelyek nyomán a hahóti fúrási tevékenység megindult. A kutatófúrások helyének kijelölése tehát csakis az eddigi geológiai megállapítások alapján adódó geológiai feltevések útján történhetik. " A Geológiai Osztály elkészítette az 1942. évben végzett kútmunkák „leltárát." A H-5 fúrás 1942. év elején 1429.5 m. mélységben ért véget, majd a vizsgálatra került a sor. A vizsgálat eredménnyel járt, mert rendszeres olajtermelés indult a kútból. Következő fúrásunkat a H.5.-től 600 m.-rel nyugatra telepítettük és 1479.5 m.-ig mélyítettük. A fúrás itt is eredménnyel járt, mert a kút olajtermelő lett. Ez a H.6. sz. kút.
