Dr. Laklia Tibor: A Harmadik – a MAORT pusztaszentlászlói üzeme 1941-1951 (MOIM Közleményei 30; Zalaegerszeg, 2006)

II.rész A mi 10 esztendőnk - II/l. fejezet A Hahót-5. sz. fúrás Pusztaszentlászlón

szűkülés miatt nem lehetett, bár több helyen lyukasztottuk a csövet és megkíséreltük iszapkörfolyamot létesíteni. Ezen kísérletek közben elhelyezett cementdugót kifúrtuk és folytattuk a kút mélyítését 8-7/8"-os vésővel 1429.5 m-ig. A Schlumberger szelvény­diagramm elkészítése után a lyukat 6-5/8"-os béléscsővel csöveztük 1402.8 m-ig. Szerkezeti helyzet: A fúrás Pusztaszentlászló község északi szélén a Söjtör felé vezető műút mellett fekszik a nyugati lejtőjén annak a gravitációs struktúrának, melynek maximumán a Kilimán és Hahót környéki fúrásokat (H-l - H-4) telepitettük. A H-5. sz. fúrás 6400 m-re ÉÉNy-ra települt a H-4 sz. fúrástól. Homokviszonyok : A fúrás a felső-pannon és alsó-pannon keresztezése után 1329.5 m-ben, az alsó­pannon alemeletnek valószínűleg a felső szinttáján, kérdéses korú (mezozoos?) mészkőben ért véget. A felső pannon rétegsor váltakozó homok, agyag és agyagos márga rétegekből áll. Ezek közé a rétegek közé helyenként lignit és homokkőcsikok, 378-475 m között pedig kemény, kovasawal átitatott agyagmárgacsikok és padok is települtek. A felső és alsó-pannon üledékek határa kb. 1100 m-ben vonható meg. Az 1105-1112 m­ből származó fúrómag homokos márga anyagának friss törési felületén gyenge bitu­menszag volt észlelhető. A rétegsor egymással váltakozó homok és márgarétegekből áll. 1277 és 1361 m között olyan üledéksor következik, melyet főképpen finomszemű porózus homok, homokkő rétegek alkotnak és amelyeket csak vékonyabb márga padok vá­lasztanak el egymástól. Ezek a homok és homokkő rétegek fontonként olajat tartal­maznak. 1306-1310 m között a legjobbak a Schlumberger szelvényen az ellenállás vi­szonyok; a homok és homokkő porozitása itt 20.65%, áteresztőképessége 129 md. 1318 ­1322 m között az ellenállásviszonyok valamivel jobbak, mint lejjebb és 1330-1338 m között a fúrómagban olajnyomok voltak észlelhetők. 1361 m és 1425 m között szürke, kemény, alsó-pannon márgarétegeket keresztezett a fúrás, majd ezalatt egy vékonyabb (kb. 1 m vastag) fehér mésztufa réteget, 1426 m-ben pedig világosszürke szinű, kalciteres mészkövet ért el. A mészkő egészen a talpig (1429.5 m) tartott s a Schlumberger-féle elektromos szelvényen erős ellen­állással és nagy porozitással jelentkezett. Ez érthetetlen, mert a magok tanúsága szerint a mészkő egészen tömött! Kb. 83 millivoltos kilengés van a porozitásgörbén és ugyanitt az ellenállásgörbe is 100 ohmig emelkedik. A hőmérsékletmérő elektróda ugyanezen a helyen hirtelen egy kb. 7°C nagyságú hőmérsékletesést jelez. Az 1425­1429.5 m-ig fúrt mag szürke, kemény, kristályosodott, agyagosán szennyezett mész­követ tartalmazott. A mészkő kalcium karbonát tartalma 88.6%. A mag fúrása közben a vésőminták között sötétbarna, olajjal festett kalcitkristálykák és lágy széthul­ló, fehér mésztufa szemek voltak. Az olajos kalcitszemek jó éterreakciót adtak és sósavban maradék nélkül feloldódtak. Az iszapon mag fúrása közben olajnyomok je­lentkeztek. A mészkőben piritszemcsék és csúszási lapok voltak észlelhetők. A képződmény lehetséges, hogy idősebb az alsó pannonnál (mezozoos?) és talán azono­sítható avval a mészkővel, melyben a H-4 sz. kút fúrását befejeztük. A mészkő fel­színe a H-4-ben -748 m-rel, a H-5-ben pedig -1212 m-rel fekszik a teng. sz. a. Ez a mészkő nem porózus, hanem egészen tömött és igy a Schlumberger-féle elektromos módszer által kimutatott magas porozitás és ellenállás ellentétben van a kőzettani adatokkal. Valószínűnek látszik, hogy az olaj a mészkő repedéseiben, vagy a mészkő és az alsó-pannon rétegek érintkezésén tárolódott. A tároló kőzet még nem ismere­tes, ezt csak a következő mélyfúrások fogják felderíteni. Rétegvizsgálatok : A rétegvizsgálat helye a fúrólyuknak az a ki nem csövezett szakasza volt, mely a 6-5/8"-os béléscsősaru és a lyuk talpa közé esik 1402.8 m és 1429.5 m között. A vizsgált szakasz alsó-pannon korú, tömött kemény márgákat (1402.8-1425 m), fe­hér, lágy mésztufa réteget (1425 - 1426 m) és bizonytalan korú, világosszürke mész­követ (1426-1429.5 m) tartalmaz. 23.5 m 3 folyadék kiemelése után a kút megindult és 10 mm-es fúvókával 9 óra alatt 19.75 m 3 80-90% olajat termelt. Helyhiány miatt a kutat lezártuk, a béléscsőnyomás 14 at-ra emelkedett. F. hó 14-én a kút a tartály­ba termelt és 10 mm-es fúvókán 15h 30' alatt 47 m 3 olajat adott. Gáz-olaj leválasz­tó és a második tartány bekötése után f 1. hó 15.-én 20h20' alatt 68.6 m 3 olajat és 1925 m 3 gázt termelt. Az olajjal együtt feltörő gáz 5% kénhidrogént, 41.2% széndi-

Next

/
Oldalképek
Tartalom