Dr. Laklia Tibor: A Harmadik – a MAORT pusztaszentlászlói üzeme 1941-1951 (MOIM Közleményei 30; Zalaegerszeg, 2006)

II.rész A mi 10 esztendőnk - II/6. fejezet Fények és árnyak 1947 - 1948

A H-5. sz. kút adatait ki kell egészítenünk a környező fúrások földtani eredményeivel, hogy általános képet alkothassunk a hahóti kőolajmező földtani képződményeiről. Az olajmező feltárásakor megfúrt legidősebb képződmény barnásszürke, helyenként szürkésfehér, erősen repedezett dolomitos mészkő. A dolomitos mészkő pontos korát ősmaradványok hiányában eddig még nem tudták megállapítani, legjobban a Keszthelyi-hegység felső triászképződményeivel lehet azonosítani, ezért bizonyos fenntartással felső triászkorúnak vehetjük. Az olajtároló kőzet a hahóti mezőben az erősen repedezett mezozoos dolomitos mészkő, a litotamniumos mészkő, és alárendelten kis lencsék alakjában a szármáciai mészhomokkő és durvamészkő. A litotamniumos mészkő repedezettségének mértékét nem ismerjük, mert a magfúrásoknál csak a tömöttebb szakaszok maradtak a magcsőben, míg a repedezett darabok széthullva elvesztek. Az olajtároló szerkezet kis mészkőbérc. A bérc keleti oldalán egy nagyjából E-D csapású vetődést lehet kimutatni. E vetődést 35. ábra. A hahóti kőolajmező tömbszelvénye és szerkezeti térképe 36. ábra. Hossz-szelvény a hahót-pusztaszentlászlói kőolajmezőn át