Benke István, Peter Huber: Palackba zárt bányászat (MOIM Közleményei 29; Zalaegerszeg, 2006)
BÁNYÁSZPALACKOK MAGYARORSZÁGI MÚZEUMOKBAN ÉS MAGÁNGYŰJTEMÉNYEKBEN
A záródugó egy tagból, kéményfából van kifaragva, durván megmunkálva. A nagyméretű rögzítő kereszttag zsinórbehúzással készült. A függőleges tartóoszlopok négyszög szelvényűek, kúposán faragottak, pirosra festve, fehér pettyekkel színezve. A tetejükön kiképzett korona eredeti aranyfüsttel van díszítve. A vízszintes tartók zöldek, az alaplemezek pedig vörösek. A felső szint egy bányakonzultációt vagy tanácskozást ábrázol, ahol az asztal körül díszes székeken magas rangú bányatisztviselők ülnek hosszú hajjal, kettő közülük piros, kettő pedig zöld díszes ruhában, kezükben papírt, írószert és ásványt tartva. Az asztal sarkainál kiszolgáló, német ruhás bányászok állnak bottal és papírral a kezükben. Az asztal eldőlt, a papírokon lévő írás nem értelmezhető. A figurák száma 8. A középső szinten egy különlegesen kiképzett lójárgányos vitla található meghajtó kötélkerékkel, amelyet három ló hajt. A lovakat hosszú köpenyes kocsis hajtja ostorral a kezében. A deresen egy magyar ruhás bányász fekszik, mellette egy zöld ruhás hajdú botütéssel a büntetést végrehajtja, amit egy német ruhás bányatiszt papírral a kezében ellenőriz. (A papíron „Hans 19..." felirat olvasható). Az egyik magyar ruhás bányász a csillét tolja, a másik az élezett bányaékeket a vállán felfűzve viszi. Egy bányász a bödön kötelét tartja, a másik az ásványok között fejtést végez. A figurák száma ezen a szinten is 8. A harmadik szint külszíni tevékenységet ábrázol ércelőkészítéssel és kohóval, hét magyar ruhás bányásszal és egy német bányatiszttel, aki az ellenőrzést végzi. Az egyik bányász a csillét tolja, a másik kötéllel húzza. A lójárgányház mellett egy bányász a fején ásványt tart. A vízkerékkel meghajtott háromtagos nyilaszúzó mellett osztályozószér látható, mellette magyar ruhás bányász tevékenykedik. A két aranykohót két bányász tölti meg a fején hordott érccel. A középen elhelyezett felvonóvitlát két bányász hajtja. A talpazatra helyezett ásványok a helyükről kimozdultak. A harmadik és negyedik szintet piros-fehér-zöldre festett lépcső köti össze. A negyedik szint bányafejtést ábrázol, ahol az ércőrleménnyel bevont talpazatra helyezett ásványok között magyar ruhás bányászok fejtést és szállítást végeznek. A figurák száma 7. Adatai: Szelvénye: Magassága: Típusa: Készült: Készítője: Ásványok: 11 x 9 cm 21 cm, nyakhosszúsága: 2,5 cm hasonló az Al típushoz a 18. században Selmecbánya környékén ismeretlen galenit, markazit, pirit Leltári száma: SI.72.70. Tulajdonos: Smidt Múzeum, Szombathely 24. Ez a háromszintes bányászpalack is a 18. században készült. Szerkezetében hasonló néhány hazánkban található példányhoz. A dugó egy tagból készült durván faragva, pirosra festve, a rögzítő kereszttag zsinórbehúzással készült. A függőleges tartóoszlopok hengeresek, az alsó részük kúposán kiképezve, fehér alapon pettyezve, a középső pirosra festve, zöld kúpos csúcsra végződnek. A vízszintes tartók aranyozottak, az alaplemezek pirosak (31. ábra).
