Placskó József: Volt egyszer egy Orenburg (MOIM Közleményei 24; Zalaegerszeg, 2005)

FELVONULÁS, KEZDÉS

kiérkezett-e a férje, az illetékes építésvezetőnél - aki tudott arról, hogy az asszony korábban megkeresett engem - megkérdeztem a későbbi fejleményekről. A következők derültek ki. Azt követően, hogy én beszéltem a vezérigazgatóval, egy jó hónapra rájött a hír Budapestről, hogy rövidesen érkezik a férj. Igen ám, de időközben az asszonyka összeismerkedett egy már korábban kint dolgozó férfivel, aki hamarosan „megnyugtatta" a férje után epekedő nőszemélyt. Ezúttal a telepvezetőt kérte, hogy akadályozza meg férje kiküldését, félve egy esetleges botránytól, aki azonban nem tett az ügyben semmit. A férj kiérkezett, és mindenről tudomást szerzett. Botrányos jelenetek sorozata után fokozatosan minden elcsendesedett. Hamarosan kialakult az életben néha előforduló szerelmi háromszög, azzal a ritkább változattal, hogy erről mindhárman, sőt még a környezetük is tudtak, és később mindent, majd hogy nem természetesnek tekintettek. Az a tény, hogy a kint hosszantartó kiküldetésben dolgozó létszámnak 12%-a volt nő, érdekes szituációkat és több mint szokatlan eseteket szült. Volt ezek között nevetséges, több mint komikus, sőt volt olyan is, ami emberi sorsok tragédiáját okozta. Az építés ütemezése Az Általános egyezmény szerint a vezetéket eredetileg 1977-ben kellett volna üzembe helyezni. Már a felkészülés idején - még mielőtt megkezdtük a munkát - világossá vált, hogy az 1977-es üzembe helyezés abszolút irreális. Úgy véltük, hogy az 1978-as indítás is egy nagyon feszített program teljesítését követeli meg. A gondot a szovjet tervszállítások jelentős késése okozta, de adódtak egyéb gondok is. Késett a különböző egyezmények aláírása. Nem került időben aláírásra a Szovjetunió területén való tartózkodás és munkavégzés feltételeit rögzítő kétoldali egyezmény sem, ami nélkül nem lehetett kiutazni. A tervszállítások ütemtervét áttanulmányozva, az építési munkák ütemezésének egyetlen reális változata volt. Első lépésként azokat az ideiglenes létesítményeket kellett megépíteni, amelyek szükségesek voltak a magyar dolgozók elhelyezéséhez és a ré-