Placskó József: Volt egyszer egy Orenburg (MOIM Közleményei 24; Zalaegerszeg, 2005)

FELKÉSZÜLÉS

Mindehhez még hozzá kellett számítani a negyedik kompresszorállomás építése helyett később kijelölt feladatot, amely - ahogy utóbb kiderült mind polgári létesítmény volt. Amikor ezekről tájékoztattuk a felsőbb vezetőket, szinte egyöntetű volt a vélemény, szóba sem jöhet, hogy mi gázvezeték építés címén ennyi minden egyebet építsünk. Végső soron már ekkor elkezdődött a folyamatos viaskodás a szovjet és magyar fél között, amely során tiltakoztunk és vitattuk jogosságát annak, hogy nekünk ilyen volumenben kell túlzottan létszámigényes általános építési munkát végezni. A sokszor eléggé kiélezett harc - amelynek központjában, mint a helyszínen dolgozó magyar szervezetek első számú vezetője, én kerültem - az építés első napjától az utolsóig tartott. Ez a szituáció nehezítette meg legjobban kinti munkámat. A hazai vezetés többször megtiltotta bizonyos munkák elvégzését fenyegetve különböző felelősségre vonással -, ugyanakkor a szovjet vezetők pedig rajtam követelték a különböző munkák határidőre történő elvégzését. Amikor - követve a Budapestről kapott utasításokat - a helyszínen vitattam valamilyen munka velünk való elvégeztetésének jogosságát, mindig elém tették a kormányszinten aláirt egyezményt, felütve azt az oldalt, amely egyértelmű válasz volt tiltakozásom alaptalanságára és jogtalanságára. Ilyenkor tehetetlen voltam. A magyar illetékesek által korábban elnagyoltan elfogadott és miniszterelnöki, vagy más, de magas szinten aláirt egyezmények a szovjetek szempontjából nagyon is pontosan és tudatosan kerültek megfogalmazásra. Még arról is szólt külön bekezdés, hogy nemcsak a beruházási programban felsorolt munkákat, hanem menetközben, a szovjet főmegrendelő és fővállalkozó által tervmódosítás vagy tervkiegészítés címén elrendelt munkákat is el kellett végezni. Ilyenből viszont akadt nem is kevés. Legjobban az olyan túlzó és rosszindulatúan fogalmazó vélemények bosszantottak, amelyek szerint én - mint volt szovjetösztöndíjas diák megalkuvó módon képviselem a magyar érdekeket, minek következtében a szovjetek velem mindig újabb és újabb igényeket fogadtatnak el. A kiviteli tervek jelentősen késedelmes átadása vitathatatlanul akadályozta az érdemi építési munkák megkezdését. A tervkészítés ütemezése során, a szovjetek nem számoltak azzal, hogy a magyar és más országok kivitelezői részére, az orosz nyelven a szovjet szabványoknak és előírá-