Placskó József: Volt egyszer egy Orenburg (MOIM Közleményei 24; Zalaegerszeg, 2005)
FELKÉSZÜLÉS
A munkaerő biztosítása A kivitelező vállalatok kiválasztása egyszerű feladat volt. Felvettük a kapcsolatot az illetékes szakminisztériumokkal. A minisztériumi vezetők konzultáltak a szóba jöhető vállalatok vezetőivel és annak alapján a meghatározott munkákra kijelölték a kivitelezőket. A választás általában a hazai körülmények között már bizonyított vállalatokra esett. Előnynek számított, ha valamely vállalat rendelkezett külföldön végzett munka tapasztalatával, ilyen azonban az építőipari vállalatok között kevés volt. Gyakorlattal és tapasztalattal inkább csak a szerelőipari vállalatok rendelkeztek. A munkaerő toborzását megelőzte a különböző szakminisztériumok, elsősorban a Nehézipari Minisztérium, az Országos Tervhivatal, a Munkaügyi Minisztérium és a szakszervezet képviselőinek egyeztetése, közös szempontok kidolgozása, egységes elvek elfogadása. A legfontosabb elvek a következők voltak: - gondoskodni kell arról, hogy a helyszínen jól képzett, nagy gyakorlattal rendelkező szakmunkások álljanak rendelkezésre; - ragaszkodni kell a minimális létszám alkalmazásához, hisz a munkavégzés helyén egy-egy munkavállaló részére csak magas költségek árán lehet biztosítani a munka- és életfeltételeket; - csak egészséges, lehetőleg fiatal munkavállalót szabad alkalmazni, ezért szigorú orvosi vizsgálaton kell minden jelentkezőnek átesni; - minimális legyen a haza- és visszautazások száma, mert a feltételek kialakítása idején még úgy volt, hogy Magyarországtól távol, a harmadik szakaszon fogunk dolgozni, ezért az évi szabadságot lehetőleg egy alkalommal - elsősorban télen kell kiadni. A fenti szempontok figyelembevételével készült a Munkaügyi Minisztérium és a Nehézipari Minisztérium közös rendelete, amely intézkedett a hosszantartó kiküldetésben dolgozók munkavállalásának feltételeiről, bérezéséről és más juttatásokról. A rendelet értelmében a hazai bérbesorolás felső kategóriáját kellett alkalmazni, kiegészítve különböző pótlékokkal, oly módon, hogy a kereset összesen kb. három, sőt három és félszer haladta meg a hazai kereseteket. A fizetés Magyarországon forintban került átutalásra. A helyszínen további napi 9 rubel illette meg a munkavállalót, amiből azonban 3 rubelt levontak a szállás és teljes körű
