Placskó József: Volt egyszer egy Orenburg (MOIM Közleményei 24; Zalaegerszeg, 2005)

ELŐZMÉNYEK

illetékesek nem vették komolyan Bajbakov jelzését. Ezt az állítást igazolandó, visszautalok a bevezetett határköltségelméletre, annak következményeire, pedig számítani lehetett, hogy nem is hosszú idő múlva a szovjet energia importjának feltételei rosszabbodnak, az árak jelentősen emelkednek. A vázolt kép részben magyarázat arra, hogy miért kísérte az orenburgi gázvezeték építésében való részvételünk helyességét és szükségességét illetően, a munka kezdetétől fogva egészen a befejezésig, sőt még azt követően is többször szenvedélyes vita. A nyilvánosan kevésbé, a kuliszszák mögött annál inkább folyó viták sok zavart, problémát okoztak az építés során. Ezekről azonban essék szó akkor, amikor a megvalósítást irányító szovjet és magyar vezetők rendszeres vitáira fogunk visszaemlékezni a kivitelezés folyamán. A hatvanas éveket követően nem kellett sokat várni arra, hogy a KGST legmagasabb szintű fórumán meghatározó döntések szülessenek. A KGST döntése az orenburgi gázvezeték megépítéséről Prágában 1973. június 5-8-án a KGST XXVII. ülésszakán az 1976-1980 évekre vonatkozó gazdasági fejlesztési tervek előkészítése kapcsán központi kérdésként foglalkoztak a tagállamok energia-, fűtő-, és nyersanyagigényei kielégítésének kérdéseivel. Koszígin a Szovjetunió miniszterelnöke részletesen szólt az energiaellátás problémáiról, azon belül azokról a nehézségekről, amelyek a szovjet kőolaj- és földgáztermelés fejlesztését, illetve szállító rendszer bővítését korlátozták. Bejelentette, hogy a Szovjetunió csak úgy tud részt vállalni a tagállamok növekvő igényeinek kielégítéséből, ha a szovjet területen feltárt források kiaknázásának lehetőségét és feltételeit az érdekelt országok közösen teremtik meg. Javasolta, hogy a tagállamok vizsgálják meg az orenburgi földgázlelőhelytől kiépítendő, mintegy 3000 kilométer hosszú gáztávvezeték építésében való részvétel lehetőségét. Részvétel esetén szükséges lesz nagy átmérőjű acélcsövek, különböző gépek és berendezések szállítására és munkaerő biztosítására. A vállalkozás megvalósítása esetén a résztvevő országok részére évi 14 milliárd köbméter földgáz szállítására nyílna lehetőség.