Placskó József: Volt egyszer egy Orenburg (MOIM Közleményei 24; Zalaegerszeg, 2005)
BEVEZETÉS
Az orenburgi gázvezeték építésében való részvételünk, mint téma, véleményem szerint több ok miatt is érdemes arra, hogy annak nyoma maradjon a magyar kőolaj és földgázipar történetének írásos rögzítésében. Indokolja ezt az a tény, amely szerint az előkészületi és építési munkákbanjelentős számú olajiparból átkerült szakember vett rész, nem beszélve azokról, akik az Országos Kőolaj- és Gázipari Tröszthöz tartozó vállalatok szakembereiből kerültek a helyszínre, hogy elvégezzék a bonyolult és rendkívüli felelősséggel járó üzembe helyezést. Az orenburgi vállalkozás alkalmas, sőt méltó arra is, hogy ilyen formában is megtalálható legyen a magyar gazdaság 1970-2000 közötti alakulását nyomon követő írások között. Ezt igazolja egyebek között az is, hogy a vezeték építésében való részvételünk célszerűségét, szükségességét alátámasztó vizsgálatokról, azok eredményeiről, majd a megszületett határozatokról, a korabeli kommunikációs csatornákban igen kevés ismertetésjelent meg. Nem sok információ látott napvilágot az előkészületekről, a hazánk határain kívül történő befektetés és építés körülményeiről, melynek teljes értéke akkori árakon számolva jóval meghaladta a 40 milliárd forintot. Ez a tény még inkább érthetetlen akkor, ha tudjuk, hogy a feladat volumene, műszaki tartalma, a munka körülményei igencsak szokatlanok voltak mindazok részére, akik abban részt vettek, akár a helyszínen, akár a hazai háttérszervezetekben. Jellemző, hogy az építés és üzembe helyezés öt éve alatt a helyszínen mintegy hét és félezer fő dolgozott, mint hosszantartó kiküldött, továbbá ugyanennyi azoknak a száma, akik rövidebb ideig (kevesebb, mint három hónap) dolgoztak a helyszínen. A feladat méretére jellemző, hogy a megvalósítás ideje alatt Magyarországról közel nyolcezer építőanyagokkal megrakott kamion érkezett a helyszínre, azon túl, hogy a miskolci házgyárból a polgári létesítmények építéséhez szükséges panelokat a határ mellett fekvő Mándokig úgyszintén kamionok, majd onnan már a szélesnyomtávu vasútvonalon közlekedő irányvonatok (külön szerelvények) szállították az építés négy helyszínére. * * * Mielőtt végleg rászántam magam jelen könyv megírására, sokat foglalkoztatott a gondolat, milyen szempontokat kövessek, milyen elvárásokat fogalmazzak meg magammal szemben. Fokozatosan felébredt bennem