Placskó József: Volt egyszer egy Orenburg (MOIM Közleményei 24; Zalaegerszeg, 2005)

A MUNKA BEFEJEZÉSE, A LEVONULÁS

Bogorodcsániban az utánunk következő, már említett más országok építői használták a létesítményeket eredeti funkciójuknak megfelelően. 2002-ben, amikor alkalmam volt megtekinteni a bogorodcsáni felvonulási lakótelepet, láttam, hogy ott katonai iskolát működtettek. A tizennégy, tizenhat év körüli gyerekek ottlétem idején éppen alaki kiképzést kaptak. Guszjátyinban elvonulásunk után nemsokára a szép természeti körülmények között egy erdő szélén fekvő lakótábort egészségügyi célokra használták fel. Szanatóriumot, utókezelőt rendeztek be a telepen jelentősen kibővítve új épületekkel. Az átadott felvonulási létesítmények elszámolása levonulásunk után más, még nyitva levő egyéb pénzügyi kérdéseken belül történt meg. Azok az egységek, amelyek a szovjet költségvetésben benne foglaltattak, az ott szereplő szovjet belső árakon kerültek elszámolásra. (Mint amilyen elven elszámolták a végleges ipari és polgári létesítményeket is.) A költségvetésben nem szereplő létesítmények értékét mi magunk becsültük meg, amelyek azután természetesen vita és alku tárgyát képezték. Megegyezés után ugyanúgy szovjet belső árakon kerültek elismerésre és elszámolásra, és minden egyébbel együtt a később szállított gázzal térítették. A munkában, amely az illetékes külkereskedelmi vállalatok feladatát képezte, én már nem vettem részt.