Placskó József: Volt egyszer egy Orenburg (MOIM Közleményei 24; Zalaegerszeg, 2005)

Az ÜZEMBE HELYEZÉS

Másrészt viszont a Szovjetunióban dolgoztunk szovjet állampolgárok­kal együtt, tehát logikus volt, hogy be kellett tartani az ott érvényes sza­bályokat is. Ezt a szovjet szervek ellenőrizték és követelték meg tőlünk. Akkortájt és már korábban is a KGST keretein belül több szakterületen folyt olyan munka, hogy lehetőség szerint egységesítsék a tagországok szabványait, különböző előírásait, köztük a munkavédelmi, biztonság­technikai és tűzvédelmi szabályokat is. Ennek a munkának voltak bizonyos eredményei, ennek ellenére gyakran voltak nem elhanyagolható különbsé­gek is, amelyekre figyelemmel kellett lenni. A bogorodcsáni kompresszorállomáson, ahol elkezdtük az üzemi pró­bákat, mondhatni jelentős problémák nem merültek fel, kivéve a turbina­kompresszoregység forgatása alkalmával jelentkezett rezgést, amelynek elhárításáról már korábban esett szó. Ez lehetővé tette, hogy időben gáz alá helyezzük az állomást, és megkezdjük a terhelés alatti próbákat. A próbaüzemre vonatkozó előírás szerint minden technológiai egységet 72 órás folyamatos terhelés alatti járatásnak kellett alávetni. Ha a 72 óra alatt semmi olyan probléma nem vetődött fel, amely miatt akár 5 percre is le kellett állítani az egységet, a próbaüzem az adott egységre befeje­zettnek tekinthető. Amennyiben, netán a 71. órában, valamilyen okból kifolyólag le kellett állni, és a probléma elhárítása után újra lehetett in­dulni, a 72 óra előröl, azaz 0-ról kezdődött. Minden technológiai egység 72 órás folyamatos terhelés alatti üzemel­tetésének befejezése után egyszerre több - a rendelkezésre álló gáz meny­nyiségétől függően - kettő, három vagy akár őt egységet kellett ugyan­csak 72 órán át egy időben, párhuzamosan üzemben tartani. Üzem közben mesterségesen kellett különböző üzemzavarokat előidézni, hogy ellenőrizni lehessen az egyes védelmi rendszerek, reteszelők pontos működését. Meg kellett győződni arról, hogy egy gázsűrítő aggregát üzemzavara, leállása esetén automatikusan indul-e a tartalékegység. A sikeres próbaüzem dokumentálása, a vonatkozó jegyzőkönyvek alá­írása után lehetett csak befejezettnek nyilvánítani a próbaüzemet. 1978. november második felében, miután a teljes távvezeték 22 állo­mása közül az első lépcsőben üzembelépő nyolc kompresszorállomás üzembe helyezése megtörtént, megkezdődött a Magyarországon csak orenburgi gázvezeték, hivatalos nevén az Orenburg-Szovjetunió nyugati határa gáztávvezeték rendszeres üzemeltetése. Az építés befejezésének

Next

/
Oldalképek
Tartalom