Horváth Róbert: Beszélgetések az olajiparról – olajbányászokkal a munkáról (MOIM Közleményei 13; Zalaegerszeg, 2001)

Dr. Bálint Valér

Úgy tudom, hogy eljövetelem után folytatták, illetve fejlesztették az akkor kialakított elképzeléseimet. Meg kell említenem még a következőket: A Zalai Kőolajipari Vállalat - a zalaegerszegi finomító - berende­zései, melyek az 50-es évek elején épültek kifejezetten a nagylengye­li olaj feldolgozására, időközben elhasználódtak, elavultak. Megkeresett Nagy Béla, a ZKV igazgatója azzal, hogy a finomító to­vábbi tevékenységének meghatározásához szükséges a nagylengyeli termelés jövőjének ismerete. Tájékoztattam a terveinkről és megnyug­tattam, hogy hosszabb távra is számítani lehet a mezőre. Megkért ar­ra, hogy Zalaegerszegen a ZKV-nál egy műszaki értekezleten is tájé­koztassam a finomító szakembereit, és nyugtassam meg őket a pers­pektívát illetően. Ez megtörtént. Mint utólag megtudtam az értekezlet jegyzőkönyvét nyújtották be egyik indoklásként az OKGT-hez a ZKV felújítási, re­konstrukciós munkálatainak engedélyeztetéséhez. - Eddig a dunántúli munkásságodról beszéltünk. Aztán 1975-ben felhelyeztek. Budapestre, és az OLAJTERV igazgatójává neveztek ki. Miért jöttél át? Megint megismétlődik minden. Az OLAJTERV igazgatóját váratla­nul azonnali hatállyal leváltották. Hallottam róla ott Kanizsán, de nem foglalkoztam vele. Ugyancsak váratlanul megjelenik nálam Bán Ákos vezérigazgató és Kovács Rudolf, az OKGT személyzeti vezetője, és Bán minden előz­mény nélkül azt mondja: „Gyere fel Pestre dolgozni!" Először nem vettem komolyan, hiszen éppen belevágtunk ott a vál­lalatnál a nagy munkába, aminek a motorja voltam, és - ezt Ákos na­gyon jól tudta. Azt hittem viccel. Megerősítette: „Bálint elvtárs ez na­gyon is komoly." Akkor elmondták, hogy két hónapja nincs igazgató­ja az OLAJTERV-nek, különféle szakmai - politikai klikkek alakultak ki, csúszik le a vállalat, arra kérnek, hogy vállaljam el a vezetést. Nagyon éles vitánk volt - a lakásomon voltunk - délután 6-kor kezdtük, míg éjfél körül Bán élére állította a dolgot, hogy elvárja tő­lem, viszonozzam azt a sok segítséget, amit az eddigi munkáink meg­valósításához nyújtott. Beleegyeztem. Kérdeztem, mikor? „Holnap gyere fel", volt a válasz. El kell képzelni ezt az állapotot: Trombitás Zalaegerszegen lakik én

Next

/
Oldalképek
Tartalom