Horváth Róbert: Beszélgetések az olajiparról – olajbányászokkal a munkáról (MOIM Közleményei 13; Zalaegerszeg, 2001)

Dr. Vándorfi Róbert

Iregszemcse-1 sz. kút, Balatonhidvég-2 sz. kút lemélyítése után 1957. évben Nagylengyelbe kerültem a fúrási üzemhez. A kutatófúrások mélyítése idején nehéz körülmények között dolgoztam. 1957 áprilistól a nagylengyeli olajmezőhöz közeli új szerkezeteken kutatófúrásokat mélyítettünk, Háshágy, Nádasd, Hottó, Szilvágy, Barabásszeg, Botfa, Csatár, Bak térségben. A barabásszegi kőolajelőfordulás megtalálására szívesen gondolok vissza. Az l-es kutat 1957 előtt béléscsövezés nélkül, meddőnek nyilvánították. 1958-ban a 2-es kút mélyítésekor az iszapon olajnyomokat észleltünk. A 3-as kutat javaslatomra az l-es kút mellé 100 m-re tűztük ki. A kút kivizsgáláskor felszálló kőolajtermelést eredményezett. Komornoki László volt az üzem vezetője. Szívesen gondolok vissza rá és a többi nagylengyeli mérnök kollegára, dr. Tomor János főgeológusra, dr. Szepesházi Kálmán geológusra, dr. Alliquander Ödön főmérnökre, Majerszky Béla főmérnökre, Jesch Aladár főgeofizikusra. Az Alföldön 1918 óta folyt rendszeresebb szénhidrogén kutatás. 1918-tól mélyítették le többek között a debreceni, tiszabereki, hajdúszoboszlói, karcagi, körösszegapáti és tótkomlósi fúrásokat. A kutatási tevékenységet 1947-ben kísérte először komolyabb eredmény, amikor Biharnagybajom közelében találtak kőolajat és földgázt. Ezt követően egyre eredményesebb lett a kutatás. Ebben szerepet játszott, fejlődést jelentett a medenceterületek ismeretének bővülése, meghatározhatók lettek az olaj és gáz migrációjának és akkumulációjának nagy egységei. A geofizikai műveletet 48 csatornás, mágneses jelrögzítésű, analóg, majd digitális műszerek váltották fel. A mérési eredmények értelmezését nagy teljesítményű számítógépekkel végezték el a Geofizikai Kutató Vállalatnál. A fúrólyukak geofizikai szelvényezéséhez is modernebb műszerek álltak rendelkezésre. A régebben kézzel regisztrált kettős görbe helyett görbeseregek egybevetett értelmezését végezték. Bővült a mérések eredménye: fázishatárok kijelölése, víztelítettség meghatározása, kvantitatív értelmezés. 1960-ban a Nagyalföldi Kőolajtermelő Vállalatot Mezőkeresztesről áttelepítették Szolnokra. 1961-ben átkerültem a vállalathoz. 1961-ben a megkutatott kőolaj és földgázmezők közül 11 mező termelt: a nagy-