Horváth Róbert: Beszélgetések az olajiparról – olajbányászokkal a munkáról (MOIM Közleményei 13; Zalaegerszeg, 2001)

Dr. Dank Viktor

vagy szakosztályi üléseken, baráti találkozókon. Óriási dolognak tar­tom, hogy négy alkalommal a 150 éves Társulat elnöke lehettem. Vá­lasztás útján, közakaratból és nem kinevezés útján! Tetézi a sikerél­ményt, hogy az 1975 évi vezérigazgató-helyettességből történt levál­tásom után még háromszor újraválasztottak. Ez fényes bizonyítéka annak, hogy a Társulat tudós tagjai nem a beosztásra, a hivatali rang­ra szavaztak. - Hogyan élted meg a rendszerváltást? Mit csináltál ezt követően? 1989-ben 63 éves voltam és kértem a Központi Földtani Hivatal­ból nyugállományba helyezésemet. Az Ipari Minisztérium igényelte, hogy utódom kiválasztásáig még maradjak. Ez a megbízatásom 1990 végével szűnt meg. - Miért kérted a nyugdíjazásodat, vagy netalán küldtek? Valóban én kezdeményeztem, elsősorban azért, mert így is túlkoros voltam, de voltak más okaim is. - Melyek voltak azok? Az egyik ok annak megsejtése, hogy ha nem megyek önként, akkor küldenek, de azt hiszem, pontosabb kifejezés az, hogy kirúgnak. Ez volt az az időszak, amikor semmi és senki nem volt jó a korábbi idők­ből, amikor sikk volt pocskondiázni a hazai szakembereket, vezetőket, a tudományos képzést, a kutatási és egyéb eredményeket. Aki vezető volt, annak mennie kellett - legalábbis a földtani berkekben. A másik ok, hogy ekkor már kinevezett egyetemi tanár voltam az ELTE-n. Szerettem volna teljes mellbedobással ezt a munkámat vé­gezni. De nem hallgatom el, hogy megkaptam az instrukciót még hivatali funkciómban, hogy kiket kell elbocsátani a MÁFI, ELGI, KFH állo­mányból. Sok jó szakembert! Volt főnököt, társat, beosztottat, barátot. Hát ez nekem nem ment. Ezenkívül nem értettem egyet a földtani hatóság tervezett átszervezésével. Távozásom okaként említhetem azt is, hogy a minket felügyelő szervbe olyan emberek kerültek vezetőnek - kinevezéssel természe­tesen - akiknek nem sok affinitásuk volt a geológiához, a természeti erőforrásokhoz, de mint emberekkel a habitusuk miatt sem szerettem volna együtt dolgozni. -Ésők vajon veled?

Next

/
Oldalképek
Tartalom