Horváth Róbert: Beszélgetések az olajiparról – olajbányászokkal a munkáról (MOIM Közleményei 13; Zalaegerszeg, 2001)

Dr. Dank Viktor

a tanársegédi stallum a kinevezési szférába tartozott, jobbnak láttam, ha veszem a kalapom és megyek. Akkor ez nagyon rosszul esett, megviselt, de később tapasztalhattam, hogy még hálás is lehetek a keménykedő eltanácsolóimnak. Budapesten nagyon sok magas képzettségű fiatal tudós várta professzora nyugdíjazását, és ott bizony szinte nyugdíj körül lehetett volna prof. az ember. Ezt tanúsítja a sok nyugdíjas docens, intézeti tanár, adjunktus. Ezen a téren azok jártak jól, akik vidékre mentek. Nem egyet közülük még 30 éves kora előtt kineveztek tanszékvezető egyetemi tanárnak. Ha Pesten maradnak még évekig rostokolhatnak - jobbára hiába. No de akkoriban Budapest volt a minden! Mindenki oda törekedett és ott lakást szerezni, az volt a csúcs! Minket egyenesen hibbantnak tartottak, amikor a szintén lakással rendelkező feleségemmel elmentünk vidékre, Zalába, a határsávba. Nos elhagyva az Alma Matert, a Magyar Állami Földtani Intézetbe kerültem, ahonnan azután folyamatosan kikölcsönöztek a különböző szén-, bauxit-, ásvány-bányavállalatokhoz. Az oktatásba, az egyetemre 1964-ben kerültem vissza. Meghívtak óraadó előadónak, majd másodállású adjunktus, docens, professzor lettem tudományos fokozataimnak megfelelően. 1989-től, mint nyilvános rendes tanár működtem 1997-ig, nyugállományba vonulásomig. Kőolajföldtant, mélyfúrási geológiát, készletszámítási metodikát adtam elő IV-V éves geológus és geofizikus hallgatóknak. Megemlíteném még, hogy 1966-1970 között Szegeden is tanítottam a József Attila Tudományegyetemen. Jelenleg is tanítok, mint ny. professzor. - Ebben a vonatkozásban, ezen a síkon folytatott tevékenységed mely eredményeire emlékezel szívesen? Több dologra is, hiszen végül is fiatalok között lenni mindig felüdülés. De nemcsak az, hanem alapos felkészülést igénylő munka is. A fiatalok kemény kritikusok, és nem rejtik véka alá véleményüket. Hamar észreveszik a nem megfelelő előadót. Véleményüknek érvényt is szerezhetnek, mert minden oktatót titkosan kitöltött kérdőívek alapján van módjukban minősíteni. A kérdőíven olyan kérdések szerepelnek pl. eléggé felkészült-e az előadó, érthetően, logikus felépítésben adja-e elő tárgyát, válaszol-e kielégítően a feltett kérdésekre, rendszeresen és pontosan kezdi-e előadásait, elmulaszt-e órákat, konzultál-e