Horváth Róbert: Beszélgetések az olajiparról – olajbányászokkal a munkáról (MOIM Közleményei 13; Zalaegerszeg, 2001)

Dr. Bálint Valér

Amikor még Nagykanizsán az OGIL-ban dolgoztam, kaptam egy megbízatást a DKFV-től: vizsgáljuk meg, hogy a nagylengyeli mezőben milyen olajkészlet-kihozatalt növelő eljárások valósíthatók meg. Itt találkoztam először a témával. Ez az 1967-68-as években volt. A feladattal kapcsolatban a kutatásokat - mint témavezető - én végeztem. A zárójelentésben négy számbajöhető eljárást neveztem meg, amelyek nem általánosan, hanem az egyes blokkokban, annak sajátosságaitól függően alkalmazhatók lennének. Tehát annak ellenére, hogy az általános megnevezés szerint egy karsztos, repedezett, blokkos tárolórendszerrel állunk szemben, az olajminőség minden blokkban hasonló volt, a folyadékok fizikai-kémiai paraméterei is hasonlóak voltak. Ennek ellenére, mivel éppen a Dedinszky maganyag vizsgálatai, Szanka István kísérletei nem zárták ki teljesen a pórusok és abban olajkészlet jelenlétét - arra következtetésre jutottam, hogy áramlástanilag nem egységes a mező, a mátrixnak, a tárolókőzet pórusrendszernek is jelentős szerepe van a tárolásban. Ezért azon az általad említett 1972-es értekezleten én javasoltam, hogy végezzünk szénhidrogén, gázsapkás, magas C0

2 tartalmú gázbesajtolásos, ammóniás kiszorításos és felületaktív-anyagos üzemi kísérleteket. Ezeket végre is hajtottuk és az eredmények alapján lehetett egyértelműen kimondani 1974-ben egy szintén széleskörű szakmai megbeszélés során - amelyen az ipar minden jelentős bányászati vezetője is részt vett -, hogy kavernás mikro-, és makro-repedéses tárolóval állunk szemben, van a mátrixban ugyan olaj, de ebből bármely EORmódszer (kihozatalnövelő eljárás) alkalmazásával kinyerhető többletolaj nem jelentős. így olyan megoldást kell alkalmazni, amely az adott tárolómodellt és a jelenlevő aktív víznyomást legjobban használja ki. Ehhez viszont csak valamely gázsapkás eljárás jöhet számításba. A helyszínre úgy a szénhidrogéngázt, mint a C0

2 gázt oda kellett szállítani és a kívánt nyomásra komprimálni. A C0

2 gáz előkészítése és szállítása költségesebb, mint a szénhidrogén gázoké. Viszont még az OGIL-ban folytatott vizsgálataim során megállapítottam, hogy a C0

2 gáz alkalmazásával a kihozatal 2-3% -kai magasabb, mivel a mechanikus hatáson - a kiszorításon - kívül még