Horváth Róbert: Beszélgetések az olajiparról – olajbányászokkal a munkáról (MOIM Közleményei 13; Zalaegerszeg, 2001)

Dr. Vándorfi Róbert

A zsanai kút a DKFV tulajdona volt. A kitörés elhárításánál az Al­földi Kutató Vállat szakemberei is részt vettek. - Ahogyan le is írtad 1966-ban a termelő, illetve fúrási vállalatoknál működő geológiai részlegeket összevonták. Helyes-e az a megállapítás, hogy szakmailag a ter­melési geológia erősebb volt? A két geológia nem rivalizált egymással. A kutatási geológiánál két geológus dolgozott: dr. Völgyi László, és Komjáti János. Nálunk négy geológus és geofizikus dolgozott. Nemcsak a létszám volt nagyobb, de dr. Korim Kálmán is itt dolgozott, aki elsőrangú és nagyon rutinos geológus volt. A kutatási geológia elsősorban operatív irányítással foglalkozott, ugyanakkor a termelési geológia sokkal szélesebb körben - a műve­léstervezéssel, technológiával karöltve nagyobb látókörű mezőképet tudott kialakítani. Itt az értelmezés főtevékenység volt. - Ez az összevonás hatékonyabbá tette a munkát? Ezzel kapcsolatban nézzük meg, hogy most a MOL Rt. hogyan szervezte meg a geológiai tevékenységet. Ugyanúgy, hogy a termelési és kutatási geológiákat összevonta. Ezzel azt kívánom bizonyítani, hogy az akkori szervezést irányító vezetés jóval megelőzte a korát. Az is tény, hogy a termelő vállalatnak az összevonást követően hiányzott a geológia. Olyan intenzíven, olyan naprakészen nem tudtak foglal­kozni a geológiai kérdésekkel, mint korábban. - Kik voltak a vállalatnál a műszaki-gazdasági vezetőtársaid? Hogyan tudta­tok együttműködni? Igazgatói beosztásom alatt a műszaki igazgatóhelyettes Győri Gyula, a kutatási igazgatóhelyettes dr. Somfai Attila, majd Ballá Kálmán, a gaz­dasági igazgatóhelyettes Dám László, majd Haraszti Kálmán volt. Mindegyik munkatársammal jó munkakapcsolatom volt. - A műszaki feladatok mellett számos egyéb feladatod is volt - mint szervezési, szociális intézkedések, beruházások eldöntése. Melyek voltak ezek közül jelentősek? Komoly szervezési intézkedést jelentett az, hogy a korábban az NKFV tevékenységi körében működő kútjavítási részleget teljes egé­szében a fúrási üzemhez helyezték át. Gondot okozott a más munka­rendben, más bérezési feltételekkel dolgozó kútjavítók beilleszkedé­sének biztosítása. A kornádi üzemet 1980-ban Hajdúszoboszlóra költöztettük át, az in-

Next

/
Oldalképek
Tartalom