Horváth Róbert: Beszélgetések az olajiparról – olajbányászokkal a munkáról (MOIM Közleményei 13; Zalaegerszeg, 2001)

Dr. Vándorfi Róbert

rezesből adódott. A további kutatási munkánkat nehezítette, hogy a szénhidrogéntermelés ebben az időszakban érte el a legmagasabb szintet, és meghaladta a kutatástól elvárható készletnövekedés értékét (35 t/m-t), ami egyértelműen a készlettartalék csökkenése irányába hatott. Ez a helyzet egyensúly megbomláshoz, és végső soron a hazai termelés csökkenéséhez vezetett. Az 1975. évtől folyó kutatómunka másik jellemzője az volt, hogy az újonnan felfedezett CH vagyon összetételében kevesebb volt a kőolaj, nagyrészt a földgáz vagyon növekedett. 1978. szeptember 30-án dr. Juhász Ádám államtitkár az üzemből Kőolajkutató Vállalatot alapított, melynek tevékenysége kutatási, fúrási és feltárási feladatok mellett bérfúrási munkák végzése is lett. 1985-től megkezdődött, a Világbanktól felvett kölcsönből a korszerű eszközök beszerzése, a lefúrandó kutak tervezése. A mérnök-geológus ellentétről: Különösen a földtani alapfúrások mélyítésénél volt ellenérdekeltség. Az alapfúrások fő célja információszerzés volt, ennek ellenére ezeket a fúrásokat is tervesítették. 50 méterenként kellett magot fúrni, nem csak kőzetváltozáskor. A műszaki feltételek, görgősfúrok, görgős magfúrók, korszerű iszap nem álltak rendelkezésre. Szovjet és magyar szakemberek Budapesten készítették el, és hagyták jóvá a geo-műszaki tervet, a berendezésnél viták adódtak. Nagylengyelben a fúrási üzemnél vitamentes volt a tevékenység. Az NKFV-nél közös cél volt a földgáz és a kőolajtermelés teljesítése, az AKÜ pedig a termelő kutakat vita nélkül mélyítette. Ehhez az is hozzájárult, hogy dr. Szalánczy György és Patsch Ferenc főosztályvezetők tapasztalata és jó kapcsolata segítette munkánkat. Sáros Géza, Varga József, Venyige Sándor és Mezősi József voltak az igazgatóim. Magatartásuk, mentalitásuk, szellemi képességük igen különböző volt. Kapcsolatunk attól is fügött, hogy milyen munkakörben, beosztásban dolgoztam. Ezek a különbségek szakemberek között is fennálltak. A geotermikus energia és hasznosításának helyzete: Az olajkutatás során, különösen az Alföldön, a mélyfúrásokban észlelt magas hőmérsékletek, amelyek a fúróiszapok használatánál és a mélyfúrási lyukgeofizikánál is problémát okozott, a geotermikus energia hasznosítá-