Horváth Róbert: Beszélgetések az olajiparról – olajbányászokkal a munkáról (MOIM Közleményei 13; Zalaegerszeg, 2001)
Trombitás István
egyéb intézkedéseket a meghatározott időre végrehajtottuk. Az igazgatóhelyettesekkel nagyon szoros kapcsolatban dolgoztunk. Minden hétfőn elmaradhatatlan volt az együttes megbeszélés akkor is, ha látszólag semmi dolgunk nem volt egymással. Persze ilyen alig fordult elő. Tájékoztattuk egymást mindenről, megbeszéltük az aktuális feladatokat. A főmérnökváltásról még annyit, hogy átmenetileg az okozott gondot, hogy Németh Géza helyére kit tegyünk termelési főosztályvezetőnek, mert a meglévő szakemberek a maguk helyén voltak szükségesek. Végül a legjobb megoldásnak azt találtuk, ha Udvardi Gézát - akit annak idején Te vittél át a DKFV-től a KÖGÁZ-hoz hívjuk vissza. így is történt. Menet közben bebizonyosodott, hogy jól döntöttünk. - Milyen volt a kapcsolatod az OKGT vezérigazgatóival, akik Bese Vilmostól, Simon Pálon és Bán Ákoson keresztül Zsengellér Istvánig változtak? Erre könnyen válaszolok: semmiféle együttműködési, kapcsolati problémám egyikkel sem volt. Szükség szerint tájékoztattam őket, amiben pedig segítséget kértem, megkaptam. Általában gyakran látogatták a vállalatot - főleg Bán Ákos. Nagyon jó volt a kapcsolatunk. A fúrás-termelés egyesítése Bán Ákos idejében volt. Ez végeredményben csak nálunk valósult meg, úgy tudom, hogy az Alföldön a megyei pártbizottság nem járult hozzá az OKGT vonatkozó javaslatához. - Ez az egyesítés milyen problémákat vetett fel? Ez az egész dolog nem ment egycsapásra, mivel mind a két vállalatnál volt egy kialakult szervezet, megvoltak a sajátos szokások és ezekből kellett egy új formát létrehozni. Szerencsére hosszú előkészítési időszak állt rendelkezésre, jól meg tudtuk gondolni mit, hogyan csináljunk. Amely tevékenységek egymáshoz illeszkedtek, azokat összevontuk - így a szállítást, az üzemfenntartást, a munkaügyet, a pénzügyet. A sajátos és szükséges műszaki tevékenységet folytató szervezeteket meghagytuk, pl. a fúrási, a termelési, a termeléstechnológiai (művelési) és a fúrástechnológiai részlegeket. A geológiai szervezeteket is öszszevontuk. A vállalati felső vezetői szintekre vonatkozó személyi javaslatokat (a helyetteseket illetően) is az illetékes miniszterhelyettes hagyta jóvá, aki ekkor Zsengellér István volt.