Horváth Róbert: Beszélgetések az olajiparról – olajbányászokkal a munkáról (MOIM Közleményei 13; Zalaegerszeg, 2001)

Trombitás István

Másik intézkedésünk volt, hogy létrehoztunk egy kis létszámú szervezetet, amely mint Távlati Fejlesztési Önálló Osztály működött és feladata volt a vállalat jövőjét meghatározó döntések koordinálása, a teljesítések összefogása feldolgozása és adminisztrálása. Ebben a szervezetben voltak geológusok, tároló-technológusok, termelési technológusok. Egyértelműen megmutatkozott, hogy a feladatokhoz mérten szűkösen álltunk szakemberekkel. Ez számszerűen azt jelenti, hogy 46 felsőfokú végzettségű ember volt a 3200 főt foglalkoztató vállalatnál. (A kútjavítási tevékenység is a vállalathoz tartozott!) A 46-ból 11 bányamérnök, vagy geológus volt, a műszaki igazgatóhelyettessel és velem együtt. - Emiatt komoly személyzeti munkába kellett kezdeni? Igen. Amikor körvonalazódott, hogy a termelés folytatása mellett kell dönteni, láttuk az egyik alapvető feladatot: a munkához szakembereket kell toborozni. - Végső soron ki döntötte el, hogy milyen alternatívát kell megvalósítani, folytatni, vagy hagyni? A vállalat legfelső vezetői, és nekem kellett kimondani a döntést. - És az OKGT? Az OKGT-t mi mindig tájékoztattuk, bevontuk a munkába, de az illetékes szervezetei - különösen a Termelési Főosztály - is nagy figyelemmel kisérték tevékenységünket és segítettek bennünket. Rengeteget dolgoztunk együtt Hangyái Jánossal az OKGT Termelési Főosztályának akkori vezetőjével és Ferenczy Imrével, a főtechnológussal. Ők elfogadták a javaslatainkat, éppen az eredményes üzemi kísérletek alapján. Úgy látszott, hogy nem lesz akadálya az üzemi bevezetésnek, de hivatalosan még nem mondták ki. Mi annyira bíztunk a módszerben, hogy már 1971. márciusában, amikor a végzős bányászok valetáltak, - gyűrű- és szalagavató szakestély volt Miskolcon az Egyetemen - akkor Bálint Valérral együtt elmentünk oda, hogy a végzősök közül minél több embert ide tudjunk csábítani. Ez sikerült is. Nyolc hallgatóval állapodtunk meg, így Magyari Danival, Bruckner Lajossal, akiknek akkor már családjuk volt. Megígértük a lakást is, ha idejönnek. Az üresedő lakások közül Kerettyén erre tartalékoltunk néhányat, amit meg is kaptak.