Horváth Róbert: Beszélgetések az olajiparról – olajbányászokkal a munkáról (MOIM Közleményei 13; Zalaegerszeg, 2001)

Dr. Tóth József

1954 nyarán szereltem le. Akkor a labor szervezetileg Kerettyéhez tartozott, így egy ideig naponta ki kellett járnom Kerettyére Göncz Pistához, aki ott a laborvezető volt. Ebben volt jó is, rossz is. A rossz a kijárkálás volt, a szerencse pedig, hogy egy másik csodálatos emberrel - Pistával - kerültem össze, akivel nagyon jó kapcsolatom alakult ki. Kiváló egyéniség volt. Egy fél év multával aztán visszakerültem Kanizsára. Akkor egy nagyon érdekes szakmai probléma merült fel. Kezünkbe kerültek az első cikkek a gázkromatográfiáról. Akkoriban a szénhidrogéngázok összetételét általában ún. Podbielniak készülékkel végezték. Ez a vizsgálat hosszú ideig tartott (24 óra). A cikkek alapján egyértelmű volt, hogy át kell térni az új módszerre. Megépítettük az első berendezést, tudomásom szerint az országban is elsőként. Ez persze nagyon primitiv volt, de nagyon szépen működött és 15 perc alatt pontosabban elvégezte azt a vizsgálatsorozatot, amelyik eddig 24 órát vett igénybe. Ez forradalom volt. Majdnem velünk egyidőben vezették be ezt a módszert a MÁFKI-ban is. 2-3 év múlva már gyári készüléket is lehetett kapni félautomata kivitelben, így részese lehettem egy gáz-analízis forradalomnak. Azóta aztán hatalmas fejlődés következett az egész világon. Ma már csodálatos berendezések kaphatók. - Meddig dolgoztál Kanizsán? Ez után mi következett? Sajnos Laci bácsi 1968-ban meghalt. Ő akkor már Budapesten dolgozott. Amikor felment, én maradtam Kanizsán. Gyakorlatilag elsősorban gázelemzésekkel foglalkoztam, aztán a szénhidrogén folyadékokkal is. Áttértünk a komplex gáz-folyadék rendszerekre is, nyomás alatt vett mintákat dolgoztunk fel. Nagyon jó képességű munkatársam volt ezekben Takáts Sándor technikus. Kialakultak a profilok ott Kanizsán. Az olajlabor az olajelemzésekre specializálódott. - Gráf Laci fő kutatásai szakmai területe mi volt? Ő mindenben maradandót alkotott, aminek kapcsolata volt a kémiával (fúróiszap, rétegvíz, olajösszetétel), de legszívesebben szénhidrogén geokémiával foglalkozott, ezen belül főleg a kőolaj- és földgáz genetikájával, képződésével. Tulajdonképpen Magyarországon O volt az első, aki ezt a témát tudományos szinten művelte. Később derült ki, hogy ezek a szénhidrogén geokémiai ismeretek a szénhidrogén -