Horváth Róbert: Beszélgetések az olajiparról – olajbányászokkal a munkáról (MOIM Közleményei 13; Zalaegerszeg, 2001)

Dr. Szalóki István

gyobb pénz-alap - nagyobb lehetőség a további kutatásra. A ráfordításos alapon történő elszámolás ugyanakkor nem ösztönzött a gazdasági szempontok szigorodására. A pénzbefektetés, a megtérülés vizsgálata csak formálisan történt meg. Kötetnyi előterjesztést készítettem a megváltoztatás érdekében. Majdnem eredménytelenül. Személy szerint engemet a kutató vállalatok a kritikáim miatt sokat hibáztattak, pedig én nem őket, hanem a szisztémát, a 8/71-es utasítást kritizáltam. Ez a finanszírozási mód, az ezzel együtt járó szakmai ügyintézés - a főnökök, szakterületek fölösleges villongásai mellett - egyik okozója volt a KV és NKFV közti súrlódásoknak. Másik jelentős probléma volt a túlzott fúrási kapacitás. Ebben „nagyhatalom" voltunk. Ez a probléma 1985-86 táján csúcsosodott ki. Ezt fel kellett volna időben ismerni és szisztematikusan kellett volna csökkenteni a berendezések számát. Volt több javaslatom, de nem fogadták el. A gazdasági kényszerítő hatás még nem jelentkezett kellően. Az OKGT vezetőinek a legnagyobb problémát annak eldöntése jelentette volna, hogy hol legyen a (az egy) fúróvállalat központja, ki legyen a főnök? stb. „Kényes kérdésekről" lévén szó, inkább nem foglalkoztak vele. Pedig akkor már szükséges lett volna. Ezt bizonyították 4-5 év múlva az események. A KV az NKFV javaslatai mellett nem állt ki, de szívesen vette volna, ha az NKFV „kikaparja a gesztenyét" számára. Nem így történt. Ugyanakkor számára kellemetlen esemény következett be: 1990-ben a Rotary kivált a KFV-ből, karcsúsodva, versenyképesebben. Ha 5 évvel korábban a KV - a saját érdekében is - együttműködik az NKFV-vel, 10 évvel később nem került volna olyan kellemetlen helyzetbe, mint amilyenbe került. A kutatás tőkebefektetés. Eredménye a termelés során realizálódik. E kettő egy bányászati projekt, mely a kutatás kezdetétől a felfedezett telep letermeléséig, a mező felszámolásáig tart. A projektet szakmailag, gazdaságilag egységesen kellett volna (és kellene ma is) kezelni. A kutatás és termelés szétválasztása helytelen, ha a szerepek súlya eltérő is a különböző fázisokban. „Miért nem valósítottad meg, amiről beszélsz?" - kérdezheti valaki hiszen 3 évig a MOL vezérigazgató-helyettese voltál! Elvileg a kérdezőnek igaza volna. A MOL létrejöttét követő években azonban - sajnos - mással voltunk elfoglalva, amit nem akarok részletezni, hiszen