Horváth Róbert: Beszélgetések az olajiparról – olajbányászokkal a munkáról (MOIM Közleményei 13; Zalaegerszeg, 2001)
Dr. Szalóki István
társaság létrehozását preferáltam. Ezt a formát különben az OKGT két legnagyobb vállalata, a Dunai Kőolajipari V. (finomító) és mi az NKFV támogattuk. Ismert, hogy abban az időben (1990-1991) ez a két legnagyobb profitot előállító vállalat rendelkezett azokkal a szakmai, vezetői, infrastrukturális adottságokkal, amelyek alkalmassá tették ezeket arra, hogy kiegészítéssel elvégezzék a bányászati - kutatás, termelés, vezetékes szállítás, földgáz értékesítés, illetve a kőolaj-finomítás, kőolajés termékkereskedelem feladatait részvénytársasági keretek között. A kőolaj és földgázipar integrációját az előbbi - és esetleg további részvénytársaságok összefogását a pénzügyi-befektetői holding, mint ugyancsak részvénytársaság - végezte volna. Nem akartuk „szétverni" a kőolaj - és földgázipart, mint azt egyesek állították. Nem „jött-mentek" voltunk az iparágban, nem ugródeszkának tekintettük azt, akik egyéni - anyagi és egyéb - érdekeiket nézve gondolkodtunk az átszervezésről. Akkor lehetett volna vádolni minket, ha egymástól független, egy holding központ által nem összefogott társaságok létrehozását szorgalmaztuk volna. A MOL Rt. eddigi 8 éve bennem nem ingatta meg, sőt megerősítette az elgondolásunk helyességét. Gazdaságilag, szakmailag, jobban áttekinthető, tisztább folyamatok révén eredményesebbek lehettünk volna! De nem részletezem, mindez nem fér bele az interjúba. Miért kell felvinni mindenkit Pestre? Miért kellett a központot így felduzzasztani? Miért utaznak tömegesen naponta szakemberek száz és száz kilométereket? A kutatást, termelést, finomítást, stb. nem Budapesten fogják a jövőben sem megvalósítani! Miért nem lehet az irányítást ott elvégezni, ahol az érdemi tevékenység folyik? Egy holding jellegű szervezetnek az előnye, hogy a rendelkezésre álló pénzügyi eszközöket ahhoz a részvénytársasághoz diszponálja, ahol arra szükség van: ahol gyorsabb a megtérülés, nagyobb a gazdagodás. Ezt a befektetés-irányítást kellett volna Budapesten végezni. Annak idején, amikor a kutatás, termelés többnyire a Dunántúlon volt - igaz, volt egy pesti központ, de az érdemi irányítás ott „lent" történt. Miért nem történhetett (történhetik?) ez így alföldi vonatkozásban is? A kőolajbányászat tipikus vidéki tevékenység. Ezt jó lett volna tudomásul venni. - És tudomásul vették?
