Horváth Róbert: Beszélgetések az olajiparról – olajbányászokkal a munkáról (MOIM Közleményei 13; Zalaegerszeg, 2001)

Kiss László

- Mikor ismerkedtél meg Szaldnczy Gyurkával, akivel később, mint főgeológussal együtt dolgoztál a kiströsztben Kanizsán? 1942-ben Hahóton, illetve Pusztaszentlászlón a Szilvás féle vendéglőben ebéd közben, ő már 1940 óta olajos volt. Többek között Ö volt az a geológus akivel komolyan együtt lehetett dolgozni. Akkor kezdődött és még mindig tart a barátság. - A fáströszt meddig élt? Hogyan értékeled ezt a korszakot? 1954. június 30-ig működött. Világos volt, hogy Budapest - a Maszolaj Központ - nem tudta elviselni, hogy Kanizsán egy jól felkészült, munkáját értő, határozott kis csapat műküdött. Olyan fejek voltak, mint Papp Károly, Nazarov (orosz igazgató), Szalánczy, Zachemszky Ferenc, Bencze László, Purmann Jenő, Korim Kálmán. Budapesten Kassai Lajos és Varga Jóska dolgozott csak a termelési vonalon. Nem volt meg az egyensúly. A Kassai emberei, olyanokat csináltak, hogy elmentek Budafára, Lovásziba, ott mérések miatt szó nélkül zártak le egyes kutakat, amiről mi nem is tudtunk. A Károlyi Árpád által vezetett mérőcsoportot, amely Kassaihoz tartozott, egyszerűen letiltottuk. Akkoriban a mezőben előforduló kieséseket nagyon figyelték még az államvédelmi hatóságoknál is. Ilyen dolgokat nem lehetett megengedni. Sokat vitatkoztunk Kassaival, amíg megértette, hogy a mezőket nem Budapestről irányítják. Mi vagyunk felelősek az üzemért, a termelésért. A vitatott mérőcsoport a mi állományunkban volt, tőlünk kapták a fizetést, de úgy intézték, hogy az ő közvetlen irányítójuk Kassai Lajos volt. Persze itt is, mint általában, személyi ellentétek is voltak, amiről már nem érdemes beszélni. Komplikálta a helyzetet, hogy akkor - ez MASZOLAJ korszak volt - nekünk, Nagykanizsán volt egy orosz igazgatónk is - Nazarov nevű -, aki miatt sok párhuzamosság is volt, külön tájékoztatásokat kért, stb. A magyar igazgató Papp Károly volt. -Nem volt emiatt konfliktus? Nem, mert mindegyik óvatos volt a másikkal szemben. Egyébként gyakorlatilag akkor lettem főmérnök, nem 1957-ben. Az Öreg (Papp Károly) tudta, hogy én Kerettyén szigorúan megköveteltem a rendet, fegyelmet. Ott történt, hogy bejelentettem, hogy visszaadom a megbízásomat, mert már kezdtek az alapszervi párttitkárok is beleszólni a