Horváth Róbert: Beszélgetések az olajiparról – olajbányászokkal a munkáról (MOIM Közleményei 13; Zalaegerszeg, 2001)
Dr. Juratovics Aladár
- Kik dolgozták ezt ki? Ezt a tervet Bán Ákos irányításával készítették az OGIL szakemberei, valamint a vállalat bevonta a Miskolci Nehézipari Egyetem olajtermelési szakembereit és szovjet szakértőket. A terv lényege, hogy az Algyőn meglévő 19 felső-Pannon korú szénhidrogéntároló telep amelyek közül 11 olajtároló, a többi gáztároló - leművelési technológiáját, a termelésbehelyezés sorrendjét előírta. Meghatározta a kétoldali vízvisszanyomás alkalmazását, meghatározta a kutak hozamát, az állapotváltozáskor végrehajtandó intézkedéseket. Hatalmas munka volt. A tervet 1969-ben az akkori nehézipari miniszter, Lévárdi Ferenc írta alá. Ez a terv volt az alapja az egész beruházásnak, a felszíni létesítmények megépítésének. A terv lényegében változatlanul megmaradt, az újabb információk alapján 1972-74-ben történtek korrekciók. Az egész művelés ellenőrzési, megfigyelési rendszerét is tartalmazta a terv. A mi elsődleges feladatunk az adat- szolgáltatás volt. A termeléstechnológiai részlegünk végezte a méréseket, szerezte be a termelési adatokat. A kiértékelés Szolnokon történt. Tehát mi a végrehajtásért és az üzemeltetésért feleltünk. A mi dolgunk volt az emberek munkájának megszervezése, a feltételek biztosítása. Akik Szegeden az üzem állományában dolgoztak azok munkajogilag is hozzám tartoztak, ott volt a munkakönyvük is. így bér, munkaszervezés, stb. tekintetében teljesen önállóak voltunk. A központtól keretszámokat kaptunk létszámra, bérre és a fejlesztésre. A szervezet kialakításával kapcsolatban az igazgatónak egy kikötése volt, - hogy „másoljuk" a vállalatot, és a központban lévő szervezeteknek, azok vezetőinek legyen az üzemben partnere. Ez az önállósága annak idején, a Dunántúlon nem volt az üzemnek. Itt a távolságok, a nagyságrend szükségessé tették ezt a megoldást. így kialakult a szervezet: üzemigazgató, üzemi főmérnök, üzemi főkönyvelő, stb. Ez a korszak 1967-től 1978-ig tartott. Eddig tartott a „hőskorszak". A kutak mind felszállva termeltek, a tankállomások, gyűjtőrendszer, a gázüzemek megépültek, kiépült az infrastruktúra. Ekkor elértük a termelés maximumát, az 1 millió tonnát, a környező mezőkkel együtt az 1,5 millió tonnát, gázban 3-3,5 milliárd m 3-t évenként. Mintegy 700 kutunk volt.
