Horváth Róbert: Beszélgetések az olajiparról – vezetésről, iparvezetőkkel (MOIM Közleményei 10; Zalaegerszeg, 1999)

Bán Ákos

1955 szeptemberében szabadságon voltam, szólt a telefon, hogy menjek le, várnak a pártirodán. Ott volt Rákosi Mátyás pártfőtitkár, páncélozott Pobjeda autója és egy csomó ember. Egy kicsit szorongva léptem oda a kapuőrhöz, aki szintén idegen volt. Megkérdezte, hová megyek és hívtak-e? Én igennel válaszoltam. Felmegyek, látom, ott ül az asztalnál Rákosi, a megyei titkár (Varga Gyula), a megyei ipari titkár és az üzemi titkár. Akkor két órát beszélgettünk a termelés helyzetéről. Már jócskán el volt vizesedve sok kút. Elmondtam Rákosi Mátyásnak, hogy a termeléshez és ismeretszerzéshez szükséges pénzt, eszközöket nem kaptuk meg, emiatt a fúrás sem tud kellő információt nyújtani. A készletet nem ismerjük. Amikor a beszélgetésnek vége lett azzal váltunk el, hogy Rákosi Mátyás azt mondta: „Fiatalember, maga nagyon pesszimista." Mert én megmondtam neki, hogy nagy baj van. Az ajtót kinyitva azt mondta: „A maga információitól meghűlt a vér az ereimben." Később hallottam Nagykanizsán Majerszky Bélától, a fúrási vállalat főmérnökétől, hogy nagyon mérges volt Rákosi, mire odaért. Azt hitték, engem el fog vinni az ÁVH. Különben velem nagyon udvariasan tárgyalt, fel sem emelte a hangját, nem tett megjegyzést sem. Ennek a beszélgetésnek semmilyen eredménye nem volt, maradt 1955 évre az 1,5 millió tonna terv. Később semjavultak a nagylengyeli feltételek, de a terület bővült, így a termelés bizonyos mértékben korrigálható volt, de természetesen nem a korábbi 1,5 milliós szinten. - Gyakorlatilag a vizesedés oka az volt, hogy forszírozták a termelést? Igen. - Neked mi a szakmai véleményed, mennyit ártott a megcsapolás a végső kihozatod szempontjából? Semmit. Mondok egy példát: ha az ember egy poharat félig vízzel, félig olajjal tölt meg, és összerázza, sem az olaj sem a víz mennyisége nem változik. A víz és az olaj szétválik, a víz a pohár alján lesz. Az az olaj, ami ott maradt, nem tűnt el semerre. Erre a jelenségre is alapult a gázbesajtolásos szabadalmunk. Sok vita volt a szakemberek között, hogy milyen a nagylengyeli tárolónak a jellege. A nyugati és a szovjet irodalomban is domináltak a repedezett és kisebb tárolók esetében a korallzátonyok. Ezeknek a felépítése és a viselkedése is más. Korallzátonynál elég nagy porozitás van egyenletes