Horváth Róbert: Beszélgetések az olajiparról – vezetésről, iparvezetőkkel (MOIM Közleményei 10; Zalaegerszeg, 1999)

Bándi József

előirányzatot állandóan módosították, mert azt mondták, ,ja most kiderült, hogy az másképpen van" - és ezért pénzügyileg is állandóan módosították, emelték az előirányzatot. Ebből az lett, hogy a kettő között - tehát az előirányzott pénzügyi keret és a tényleges bekerülési költség között - 30-40 %-os eltérések (nyereségek) adódtak. Ezért történt meg az, hogy Cságoly Ferenc (az akkori tervfőosztály vezető) kiírta a faliújságra a MASZOLAJ-nál, hogy az ország legjobban működő vállalata a fúrás. Ezzel szemben az állami költségvetés előirányzott összegét, - (kb.700 M Ft-ot) - a MASZOLAJ már augusztusban elfogyasztotta. Igaz, hogy a nyereségből a magyar állam is részesült, de 50 %-át elvitték a szovjetek. Ez volt az egyik nagy cselfogás. A másik hasonló az volt, hogy a finomítók finanszírozására alapítottak egy bankot. Gondoltuk, milyenjó, majd hoz valamit. Nem hozott az semmit. Hanem azt az előirányzott kutatási pénzt a MASZOLAJ bankja már előre lehívta tőlünk az előirányzatok alapján, és azután, amikor ezek a tényleges nagy túllépések jelentkeztek, akkor mindig hívott engem Antos pénzügyminiszter, és mondta: „Ne csináljon itt viccet, mi van itt?" Elkezdtem kutatni, és az államközi megállapodásnál kötöttem ki, amiről azután beszámoltam Antosnak. - És erről Antos nem tudott? Nem tudott. O azt hitte, van egy MASZOLAJ költségvetés, amit beépítettek a magyar állami költségvetésbe, és ennek az olajkutatási fúrási költségvetésnek a keretében marad a tényleges felhasználás. De erre jöttek a szovjet okosok. Belekerültem egy államközi vegyes bizottságba, én voltam magyar részről, Golubjev szovjet részről az olajos. Éjszakákat vitatkoztunk. Észrevételünkre ők nem azt mondták, hogy tényleg itt valami differencia van, hanem azt, hogy mi vállalat vagyunk, és mi a vállalati szabályoknak megfelelően nyereség-érdekeltek vagyunk! Szóval nem lehetett kibújni a megállapodásból, és akkor derült ki, hogy van egy ilyen megállapodás. Ez abszolút inkorrekt dolog volt. Amikor megszűnt a MASZOLAJ, azt mondta Antos: „Ide figyeljen, Bandi elvtárs! Nehogy aztán ebből a kutatásból zűr legyen!" Gyakran kérdezte, hogy végeredményben hozott ez nekünk valamit? Kiderült, szó sincs róla. A fúrási sebesség volt ugyanis az egyik fő mutatójuk.