Horváth Róbert: Beszélgetések az olajiparról – vezetésről, iparvezetőkkel (MOIM Közleményei 10; Zalaegerszeg, 1999)

Bándi József

felesége, mert mondta, hogy neki már senkije nincsen. Mondta, hogy a börtönparancsnok egy durva ember volt, de azért lehetett látni, hogy kicsit együtt érez vele, és így engedélyezte az ott maradást. Akkor feljött Pestre, elment a „kalapos" Kovácsékhoz. A kalapos Kovács, az ő régi sofőrje akkoriban a Karácsony utcában lakott, ahol annak idején Papp Simonék laktak, ők voltak a házmesterek is a házban. Felhívott engem az a bizonyos sofőr, hogy „Bandi úr eljönne hozzánk?" Mondom, „miért kellene magához mennem?" „Hát majd meglátja" mondta. Odamentem, hát ott ült szegény Papp Simon a konyhában, kölcsön ing volt rajta, ott ült könnyes szemmel. Öt végeredményben feltételesen előbb kiengedték. Ez volt a legkellemetlenebb, mert így büntetés megszakítása volt, de nem kapott amnesztiát, mivel feltételesen engedték ki. Elég sokat igyekeztem a többiekkel együtt, hogy részesítsék amnesztiában, de nem sikerült elintézni. Közbevetőleg: Binder Béla (a MAORT szabotázsper másik elitéltje) ügye is ilyen váratlan volt. Ö szintén előbb szabadult. Egyszer megyek be korán reggel a minisztériumba. Ki áll a kapu előtt liszt-fehéren, hát Binder Béla. Mondja, hogy nem tud bemenni, közben úgy engedték ki az AVHsok, hogy másnap Czottnernél (nehézipari miniszter) kell jelentkeznie. Az épületbe nem engedték be, szigorú „éberség" volt. Akkor beszéltem Czottner titkárával, aki geológus volt, és mondom, hogy itt van Binder Béla, akit az ÁVH azzal engedett ki, hogy 24 órán belül kell itt jelentkeznie. „Tudom, tudom - mondja - itt van az értesítés." Kértem, hogy akkor szóljon le a portára. Különben Binder volt az, aki a lehetőségeihez mérten mindig - hogy úgy mondjam -, atyailag támogatta Papp Simont. Amikor Papp Simon kiszabadult, akkor ÁVH-s nyomásra Besének fel kellett vennie az OGIL-ba (Olaj- és Gázipari Laboratórium). Kelemen Sándor volt akkor ott a vezető. Oda került, mert nem kaphatott nyugdíjat, mivel több volt öt évnél a megszakítása. Emlékszem, az 56-os forradalom alatt figyelték, de ő teljesen elzárkózott. Részben már elég öreg és beteg is volt. Mindenre odahívták, - volt Gagarin ünnep, tartottak valami nagy ünnepséget a díszteremben, és ő is ott volt. Hátul üldögélt, és nem szólt semmit. Lestek, hogyan reagál mindenre. Már akkor nagyon letört volt.