Horváth Róbert: Beszélgetések az olajiparról – vezetésről, iparvezetőkkel (MOIM Közleményei 10; Zalaegerszeg, 1999)
Bándi József
Az, hogy mi itt a háború alatt létezhettünk, abba az is belejátszott, hogy amikor Ruedemann elment, akkor Vargha József iparügyi miniszterrel megbeszélték és egyetértettek Papp Simon vezérigazgatói megbízásával. Tehát egyetértett Ruedemann, aki elment és az iparügyi miniszter, aki maradt, és aki megcsinálta azt az érdekes konstrukciót, hogy a MAORT nem szűnt meg, hanem csak szüneteltette a működését. Ez azt jelentette, hogy akkor ideiglenesen lezárult egy korszaka a MAORTnak, de tovább működött, mint a MAORT üzemek a Magyar Királyi Kincstár használatában. Tehát a MAORT jogilag nem szűnt meg. Akkor már a németbarát kormány - gondolom Bárdossy miniszterelnökkel - volt hatalmon. Annak ellenére, hogy mi hadi szempontból kulcsvállalat voltunk nem gyötörtek bennünket nagyon a németek, szemben más hadiüzemekkel. Ezt, - ahogyan Papp Simon mondta - kifejezetten a Wermacht (a német hadsereg) mellé szakértőként kinevezett Benz dr-nak köszönhettük. O német geológus volt, aki Papp Simont nagyon sokra értékelte, és ő is Benz-et. így amikor termelést veszélyeztető intézkedést akartak, - pl. többlettermelést a németek -, akkor Benz segítségével sikerült azt megakadályozni. A legutolsó időkig kirablásos termelés itt nem folyt. Az, hogy Kerettye és Lovászi még ma is élnek, ennek az időszaknak köszönhető. A gazdaságos termelést egészen addig, amíg a mezők hadszíntérré nem váltak, sikerült Benz segítségével biztosítani. Amikor bejöttek az oroszok, akkor a potsdami egyezmény értelmében keresték, hogy van-e német vagyon. Mivel az eladási osztálynak ilyen kapcsolatai voltak - még a háború alatt is hoztak be műszerekhez nagyon fontos kenőolajokat és más termékeket, így különleges bitumeneket is, - az oroszok lefogták a Markaeting Departman könyvelési vezetőjét, Kovács Fekete Józsefet, és lefogtak a Prehm Lóránt féle miniszteri főosztályról egy Pataki Béla nevű könyvszakértőt. Ezek egyik napról a másikra eltűntek. Én elég jóban voltam Patakiakkal, a családdal is. Érdeklődtem utánuk a rendőrségen, de senki nem tudott semmit. Aztán előkerültek! Itt jön a csattanó. Talán 3-4 hét telt el, egyszer felhív Pataki fia, és azt mondja: „Józsi bátyám, eljönnél hozzánk?"