Csath Béla szerk.: Zsigmondy Béla 1848-1916 (MOIM Közleményei 9; Zalaegerszeg, 1998)

iránt és ezért működési területét az Alföldre helyezte át. Zsigmondy Béla eredményes vízfúrási tevékenységének sorát 1878ban a Hódmezővásárhely-I. sz. kút (4. kép) nyitotta meg, mely "a város közegészségügye megjavítására nyilvános közhasználatra" szánt kút volt. (197,84 m,65 l/p 19°C-os víz) A hazai kutakon kívül külföldön is készített kutakat Zsigmondy Schwechaton, Altenburgban és a Ferrara közelében, ValleGallereben. (5. kép) 1888-ig, Zsigmondy Vilmos haláláig, amíg a mester és tanítvány szoros kapcsolatban állottak vízfeltáró fúrások közül az alábbiak méltóak megemlítésre: Szabadka MÁV, Herkules fürdő, Hódmezővásárhely-ll, Szentes város közkútja, Püspökladány MÁV-II. kútja. Hódmezővásárhely-ll sz. kút elkészítése Nagy András János és neje Mucsi Mária nevéhez fűződik, akik 20.000 Ft-ot ajánlottak fel a kút elkészítéséhez. Lóczy Lajos a kútról így írt: "Ennél szebb és maradandóbb emlékoszlop Magyarországon nincs senkinek". (252,59 m, 464 l/p, 21 °C) A püspökladányi kútról annyi jegyzendő meg, hogy a kifolyó vízzel együtt nagy mennyiségű metángáz szállt fel, amiről Karafiáth így írt: "Ha égő gyufával közelít az ember a fúrócsőhöz, a víz felülete meggyullad és azután hatalmas lánggal megszakítás nélkül ég." A gázt az államvasutak igazgatósága a pályaudvarnak természetes gázzal való világítására használta fel. (227,4 m, 414.720 l/d 22,4 °C) Zsigmondy által készített kutaknál a kútfej lépcsővel és záróajtóval ellátott aknában volt - hogy a kútfejhez javítás céljából könnyen hozzá lehessen jutni - míg a kúthoz épített díszes-kútfelépítmények a fúrástól 6-7 m távolságra kerültek. (6. kép)