Csath Béla szerk.: Zsigmondy Béla 1848-1916 (MOIM Közleményei 9; Zalaegerszeg, 1998)

Földtani Társulatba, hogy a társulat ülésein a geológiai előadások alapján, minél szélesebb körben szerezhessen ismereteket Magyarországról, hiszen Zürichben - mint hallottuk az első előadás­ban - csak geológiai és kőzettani ismeretek tantárgyat hallgatta Kenngott professzortól. A MFT-nak 1872. augusztus 26-án Iglódon tartott vándorgyűlésen ­ekkor itthon tartózkodott Petrozsényből - a megalakult fiók egyletben Jendrassik Miksa elnök mellett jegyzővé választották Grenzenstain Bélával együtt. (A Zsilvölgy-i munkálatból 1872. december 2-án jött fel végleg Budapestre.) 1873. június 8-án a MFT szakgyülésén (sic!) tartott előadást a városligeti hengerfúrásról. 1875-től Zsigmondy Béla örökös tagja lett a MFT-nek (ekkor fejeződött be a Ránkherlány-i szökőkút -1. kép - fúrása). 1876-ban Zsigmondy Vilmos átadta vállalatát unokaöccsének az általa előterjesztett feladatok végrehajtása és megválas­zolása most már a 28 éves Zsigmondy Bélára várt. A MFT 1880. évi április 7­én tartott szakülésén beszámolt a püspök­ladányi fúrás kivitelezéséről, a bélésc­sőbe betóduló homok kitisztításáról és a hasítási kísérletekről. (Ebben az időben a MFT elnöke Reitz Frigyes, alelnöke Szabó József volt.) 1873. augusztus 19-től nagybátyja javaslatára történt felvétele után ren­j des tagja lett a Magyar Mérnök- és Építész Egyletnek (MMÉE), az egylet LXXXIV. választmányi ülésén (ajánlotta Dávid Vilmos). Az egylet közlönye látható a 2. képen. Zsigmondy Béla életének nagy eseménye volt az 1878. évi Párizsi Világkiállításon való részvétel. Már Petrozsényből 1872. augusztus

Next

/
Oldalképek
Tartalom