Csath Béla szerk.: Zsigmondy Béla 1848-1916 (MOIM Közleményei 9; Zalaegerszeg, 1998)

felüljáróinak kivitelezését ill. építését is elnyerte. (A hidat 1896. október 4-én adták át a forgalomnak a király jelenlétében.) Az 1893: XIV. tc. alapján épülő második Duna-híd - az Erzsébet-híd alapozási munkáit előkészítő talajkutató fúrások is Zsigmondy Béla nevéhez fűződtek. Az egyik 16,6 m-es fúrással 1897. január 13-án egy artézi hévforrást ütöttek meg, mely 1000 l/p vizet szolgáltatott. Zsigmondy Bélának egy alig ismert tevékenysége volt Balaton tudományos tanulmányozásával kapcsolatosan. Itt Lóczy Lajos kezdeményezésére Karafiáth Tivadarral, a cég főmérnökével együtt készített fúróhajóval (3. kép) a tófenék tanulmányozására 17 helyen végeztek fúrást. Legmélyebb fúrás a VIII. sz. fúráspont, az aszófői sarokban készült, mely a tó középszintjétől számított 24,25 m volt. Az 1898 év talajmechanikai munkái közül megemlítendők: - Besztercebányán Wünsch Róbert, valamint a városi fogház megrendelésére végzett fúrások 24 helyen történtek 216,30 m hosszban, - a Hont megyei Ipolypalkán, a Kereskedelmi Minisztérium részére készült 4 db fúrás 29,92 m összhosszban. 1900-1910 közötti időben végzett kutatófúrások száma 150 db volt, ezek közül legtöbbet Szerencsen a cukorgyár részére készült (47 db fúrás, 1142 m hosszban), majd Torda város részére mélyített 27 fúrást 192,68 m hosszban.