Csath Béla szerk.: Zsigmondy Béla 1848-1916 (MOIM Közleményei 9; Zalaegerszeg, 1998)

A hódmezővásárhelyi II. számú fúrás ideje alatt Oláh-Országban Cernavodán 26 db talajmechanikai fúrást mélyített le 669,16 m hosszban egy megrendelő részére. 1886 őszén az Országház megépítése előtt a városi végrehajtó bizottság az épület rendkívüli méreteire és az alapnak ebből származó megterhelésére tekintettel, továbbá a Duna közelsége miatt talajvizsgálatokat végeztetett. A talajfúrási feladatok elvégzésére Zsigmondy Béla kapott megbízást. A "talajkémfúrások" alkalmával 18 próbafúrást végeztek 230,87 m hosszban. A fúrások közül a 13-as fúrás volt a legmélyebb 29,44 m-rel, míg a többi fúrás melysége 9,24 - 15,67 m között változott. Az agyagig beépített 250, 22 ill. 150 mm átmérő béléscsövek után "több hengerpróbát állítottunk elő, melyek különböző szerkezetű hengerfúrókkal készültek" írta Zsigmondy Béla. Az agyagrétegeken kívül a kavicsból is vettünk "próbákat", melyeket üveghengerekben helyeztek el, "feltüntetve a fúrások számát, mélységét a Duna szempontjára vonatkoztatva". Tájékoztatott Zsigmondy a próbák raktározásáról is. (Az agyagminták iszapolási munkálatait Franzenau Ágoston, nemzeti múzeumi őrseged végezte. Zsigmondy ezen tevékenykedéséről Nendwich Gusztáv számolt be a Magyar Mérnök és Építész Egylet 1887. február 19-i ülésén.) A talajkutató - kémfúrások - egyik területe volt a hídpillér alapozással kapcsolatos próba fúrások. Ilyenről számolt be Zsigmondy a Fúrótechnikusok III. Vándorgyűlésén, közzétéve az alsóausztriai Kremsben építendő Duna-híd érdekében végzett próbafúrásoknál tapasztaltakat. A harmadik pillérnél gneiszből álló nagyobb szikla darabot találtak, amit egy próba béléscső beépítése után kézi himba segítségével, szabadonejtő készülékkel fúrtak szét, majd a fúrólyukat kézi kanalazóval tisztították. A kívánt mélység elérése után a facölöpöket beverték a kívánt mélységig. Ezek a munkák közelebb hozták a hídépítéshez és tevékenységi körét 1894-től jelentősen bővítette, munkakörébe vonva a hídépítést is. A hídpillér alapozási fúrások sorozata a Fővám-téri, Ferenc Józsefről elnevezett Duna-hídnál kezdődtek 1894-ben. Az erre a célra készített fúróhajóval (2. kép) a Duna jobb és baloldalán 2-2 fúrást mélyítettek. A jobboldalon -3,52 és -13,42 m-ig, a baloldalon -3,72 és 13,42 m-ig fúrták a lyukat a Duna "0" pontja alá. Míg a Duna jobb oldalán a felső-triász dolomitot, addig a folyam baloldalán a Duna legfiatalabb üledékeit takarja a feltöltés. A cég 1895-ben árlejtés alapján a vámszedőházaknak és a híd