Csath Béla szerk.: Zsigmondy Béla 1848-1916 (MOIM Közleményei 9; Zalaegerszeg, 1998)

sertéstelep vezetősége Zsigmondy Bélával fúratott kutat, melyet "jelentékenyebb megszakítás nélkül, éj-nappali munkával (12 órás váltással)" készítettek el (149,57 m, 500 m7d, 15 °C). A nagyszalontai kút díszéül "Hébé" az ifjúság istennőjének szobrát állították fel (248 m, 421.000 l/d, 18 °C) A debreceni fúrásról annyit célszerű megjegyezni, hogy a városi kgy-i jegyzőkönyv szerint: "... elrendeltetik, hogy egy ugrókút Zsigmondy Béla úrral az általa bemutatott feltételek mellett állíttassák elő". Az 1000 m-re tervezett fúrás azonban csak 837 m-es lett többszöri továbbfúrás mellett, azonban nem lett "ugrókút" ezért a tanács és Zsigmondy Béla Között "az artézi fúratás ügyében keletkezett vitás kérdésről hosszabb idejű tárgyalás folyt", s végül a tanács elfogadta Zsigmondy ajánlatát, hogy "megkísértendő jó ivóvíz kútnak szivattyús kúttá való átalakítása". E fúrással kapcsolatban az "Építő Ipar" így írt egy debreceni cívistől hallva: "a debreceni artézi kút fúrásakor addig fúrt Zsigmondy, míg egy amerikai feljajdult belé, hogy talpába ment a szerszám. Szerintünk Zsigmondy átharántolta a föld középpontját". Kisújszálláson, Zsigmondy sorozatos agyagréteg átharántolásakor a fúrás befejezést javasolta, azonban a tanács unszolására tovább mélyítette a fúrást, majd a homokrétegek átfúrásával jelentette, hogy "a vízmennyiséget 24 óránként a föld színétől 0,5 m-nyire 180.000 literre tette". A Békés Megyei Törv. Hatósági Bizottság azon kérését, "hogy azonképpen mint a folyóvizek szabályozását állami úton végzik, ugyanúgy az Alföld községeit... érdeklő artézi kutakat a jövőben az állam hozná létre" Halaváts Gyula gr. Bethlen András földmívelésügyi miniszter részére adott javaslatában ellenezte, azonban felhívta a figyelmet, hogy az állam az artézi kutak elfajult ügyét terelje helyes