Horváth Róbert: Beszélgetések az olajiparról – Nagylengyel (MOIM Közleményei 7; Zalaegerszeg, 1996)

Szanka István

- Pista, nekem már csak egy-két kérdésem maradt. Mikor alakult ki a C0

2 program koncepciója? Először is készítettem egy anyagot. A világon mindenütt az irodalmi tapasztalatok szerint azt tartották, hogy a repedezett tárolóknál nincs porozitás, hogy ezek a kavernás repedezett tárolók közel 100%-ig letermeltethetők. Senki nem foglalkozott itt másodlagos műveléssel. - Beavatkozás nélkül leművelhetők? Igen. Az anyagot Doleschall Sándor bírálta. Jónak tartotta, hogy kimutattam, kell foglalkozni a másodlagos műveléssel, mert nem 100%-ig művelhető le a készlet. így indult. Utána készítettem egy másik tanulmányt, ahol különböző méretű repedés kaverna rendszereket terveztem, hogy milyen áramlási sebességek alakulnak ki bennük, és kiderült, hogy nagyon sok olaj visszamarad, mert egy bizonyos méret alatt a repedések nem működnek. Olyan kicsi a depresszió, ami mellett ezekben a kis résekben nem tud elmozdulni az olaj. Akkor felvettem egy adatsort kutanként vizsgálva , milyen depresszió alakul ki, és emellett milyen repedésrendszer az, amelyik még működőképes. Itt aztán egyértelműen kiderült, hogy a nagy résekből nem tud kijönni az olaj. Csehországban is jártam kavernás barlagban, és ott döbbentem rá először, hogy micsoda boltozatok vannak, ami megtartja saját magát. Csak úgy marad meg, ha boltozódik. Én mindig jóban voltam a geológusokkal. Szegeden Jakucs professzorral is felvettem a kapcsolatot, és kiderült, hogy tulajdonképpen az irodalom tárgyalja, hogy a kihozatalok függenek a vízszintes repedezettégtől. A vízszintes repedezettség a kőzetnyomással zár, csak a függőleges repedések maradnak nyitva. Ebbe a rendszerbe csak az marad nyitva, amelyik boltozódik, mert a többit összeroppantja a kőzetnyomás, így építettem fel, hogy hol maradhat vissza olaj. Amikor ez már előttem összeállt, akkor kezdtem gondolkodni azon, hogy hogyan lehetne az olajat onnan kihozni. ígyjöttem rá, hogy egy ellentétes kiszorítási folyamattal kitermelhető, tehát gázzal. Jakucs ott volt Nagylengyelben, amikor Dedinszkynek volt egy előadása, ahol a kavernákról beszélt. Akkor Bán és Patsch Feri a porózus rendszer mellett álltak. Jakucs a szünetben elment. Kérdeztem tőle: - miért mész el? - „Nézd Pista, én ennek a társaságnak nem tudom megmagyarázni, hogy miért ilyen és miért nem olyan, ahogy ők elképzelik, és nem is vagyok hajlandó". Ezzel elment. Dedinszky is fogta magát, és elment. Maradtam egyszem magam, hogy