Horváth Róbert: Beszélgetések az olajiparról – Nagylengyel (MOIM Közleményei 7; Zalaegerszeg, 1996)

Németh Géza

- Ezt miért nem tudjátok, amikor sok millió dollár áll rendelkezésre? Sok zavaró körülmény van, gyakorlatilag az olaszok is hozzánk jöttek érdeklődni és munkát végeztetni az ő tárolójuk vonatkozásában. Náluk sikerült megbecsülni, hogy mekkora hézagtérfogatot jelent a karszt. - Gyakorlatilag a széndioxidos művelésnek mi a bázisa? A Dedinszky féle koncepció. A tárolóban a hézagtérfogat 3% körül mozog. Olyan a tárolótér jellege, hogy ennek a hézagtérnek 99%-a kaverna és csak 1%-a repedés. Vagyis olyan alacsony a repedezettség, hogy nagy valószínűséggel képződnek a kavernarendszerben a termelés során elzáródott részek, melyekben az olaj visszamarad. Ezt az olajat csak alacsonyabb sűrűségű közeg tárolóbajuttatásával lehet kiszorítani. Az eredmények azt igazolják, hogy ténylegesen létezik visszamaradt olaj, melyet ily módon ki tudnak nyerni. 3-4 hónapja az I. és a IV. blokk is szépen termel. Körülbelül a karszt kavernás részben most bent van a gáz, nem lehet tudni, hogy hány karsztos zóna van, csak becsülni lehet. Figyeljük, hogyan gázasodnak a kutak. - Más megfigyelési szisztéma nincs, ami a tárolóműködésre vonatkozik? Figyeljük a gáz-, a folyadékfázis határváltozást gradiens mérések útján is, azonban kellő tapasztalattal mégsem rendelkezünk. Az elgázasodott kutakban a gázoszlopban, a vizes kutakban pedig a vízoszlopban végzünk nyomásgradiens méréseket, és ezek alapján kíséreltük meg a gázfolyadék valós helyzetének meghatározását. Úgy tűnik, ez a módszer sem kellően pontos. A régi kutak nem alkalmasak arra, hogy nyitva hagyjuk őket, mert a béléscső csak pár légkört bír, és hiába van beépítve pakker a védelemre, ha valami termelőcső meghibásodás történik, akkor a 100 légkörnél magasabb nyomások is kialakulhatnak. Ha ezt a nyomást megkapja a maximum 60 atm-t bíró béléscső, és elszökik a széndioxid, ennek beláthatatlan következményei lehetnek. Bizonyosnak kell lennünk arról, hogy egy régi kúthoz sem kerülhet olyan magas nyomás. Amikor elgazosodik, amikor elhagyta a folyadékfázis azt a kutat, akkor lezárjuk, feltöltjük mindenféle folyadékkal, hogy még véletlenül se történhessen baj. Ezért csak kevés kútban van lehetőség a gázoszlopban a nyomásgradiens mérésére. Új kutakat fúrtunk a besajtolás céljára, és azok olyan béléscsővel rendelkeznek és úgy vannak kiképezve, hogy bírják ezt a nagy nyomást. Egy olyan megfigyelő kút van, amit folyamatosan figyelemmel kísérünk,