Horváth Róbert: Beszélgetések az olajiparról – Nagylengyel (MOIM Közleményei 7; Zalaegerszeg, 1996)

Buda Ernő

Hogyha most meggondolod, hogy a 2 esztendő alatt a 2. sz. kúttól a 64ig fúrtunk, az évi 30 kútnak a lefúrását, illetve kiképzését jelenti. Hatalmas ütem. Óriási feladat volt, kilenc fúróberendezés összeszerelése és munkájának irányítása a hozzá tartozó 5 lyukbefejező berendezéssel, azután az alapozási, útépítési, toronyszerelői, szállítási csoportoknak irányítása és a műhelycsoportoknak a megtelepítése. Én voltam a legboldogabb, hogy ebben részt vehettem. Kitűnő munkatársaim voltak. Ök azóta szinte mind az ország különböző olajmezeire széledtek szét - sajnos, egyre kevesebben vannak életben -, de Nagylengyelből az építés és fejlesztés örömét vihették magukkal. - Önálló volt-e már Nagylengyel, amikor Te elkerültél? Nem. A MASZOLAJ vállalat keretén belül akkor született meg a leválasztás. Létrejött a MASZOLAJ Rt. Nagylengyeli Kőolajtermelő Vállalat. Igazgatója Magomedov nevű szovjet mérnök volt, akivel románul tudtam beszélni, mivel Romániában töltött hosszabb időt. 1954 tavaszán nevezték ki Szanka István fölé Bán Ákost, őt Lovásziból helyezték át az új vállalat főmérnökének. - És ezzel, hogy eljöttél tulajdonképpen minden kapcsolatod megszakadt, vagy pedig azért... A teljességhez tartozzék hozzá, hogy Nagylengyelben olyan csodálatos „tervteljesítésünk" volt - az akkori szóhasználattal -, hogy minden hónap végére sikerült a terv szerinti méterszámot - és annak több %-os „túlteljesítését" is elérnünk, így a dolgozók a fizetése tényleg szép volt. Munkánk tervszerű volt. Ezt Budapesten a MASZOLAJ Rt vezérigazgatósága figyelemmel kisérte. Golubjev a MASZOLAJ Rt. akkori vezérigazgatója felfigyelt erre, meg volt elégedve azzal, hogy milyen ügyesen és tervszerűen megy a nagylengyeli munka. Nem az én érdemem volt ez, hanem azé a közösségé, melyet Nagykanizsáról irányítottak, és kitűnő emberekből állott. Ugyanakkor azonban a MASZOLAJ Rt. vezérigazgatója nem volt megelégedve avval a tevékenységgel, melyet a Bihar-nagybajomból Mezőkeresztesre elköltözött alföldi fúrási és termelési üzem végzett, - sajnos, lassan dolgoztak, sok műszaki balesetük volt, és a munkaszellem sem volt a legjobb. Ezért a vezérigazgató úgy döntött, hogy tapasztaltabb fiatal emberek-