Horváth Róbert: Beszélgetések az olajiparról – Nagylengyel (MOIM Közleményei 7; Zalaegerszeg, 1996)

Buda Ernő

ilyen feladatot odabent kaphatok. Megcsináltam, lerajzoltam - talán 4 napig dolgozhattam rajta -, elvitték az összes vázlatomat, - és nagyon boldog vagyok, hogy ma a szolnoki Körösi úti fúrási és termelési ipartelep úgy valósult meg, ahogy akkor a börtönben lerajzoltam. Ezt a példát hozom én fel arra, hogy a börtönben a speciális feladatok megoldására alkalmas személyeket felhasználták. Szegény Binder Béla közölte velem, hogy Papp Simon odabent dolgozott. Ha pedig odabent dolgozott, akkor nyilvánvaló, hogy a munkájának az eredményét akarták használni. Tehát itt adok arra választ, hogy Barnabás Kálmán és mások mellett -, a letartóztatott dr. Papp Simon főgeológus börtönbeli munkájának javaslata hozzájárult ahhoz, hogy a nagylengyeli fúrás egyáltalán kitűzésre került. 1950 körüljutottak el oda, hogy mivel sem Kerettye, sem Lovászi termelése az eddigi módszerekkel tovább nem volt fokozható, és az állami kezelésbe vett vállalatnak nagyon nagy szüksége volt újabb olajterületekre, a nagylengyeli kutatást is elindították. Az 1948-49-es esztendőkben jelentősebb kutatások nem voltak. Az első ilyen kutatási eredmény voltaképpen Nagylengyellel született meg. 1950 szeptemberében költöztették át Újfaluból azt a szovjet gyártmányú UZTM berendezést, amelyet a NU sz. kutató fúrás pontjára szereltek fel. Személyes visszaemlékezésem, hogy a gégerákos Paál János üzemvezető mérnök akkor már nagyon beteg volt. Feleségével együtt 1950. szeptember 12-én költöztették át Újfaluból Nagylengyelbe a fúrómérnöki fabarakkba. Paál János átköltözése után rövidesen meghalt. Öt tekintjük a nagylengyeli kutatófúrások első mérnökének. Szűcs László volt a berendezés főfúrómestere, Dedinszky János volt az üzemi geológus, és fiatal gárdájából lettek a későbbi nagylengyeli fúrómesterek. 1950-ben az NL-1. sz. kutató fúrás mélyítése 1932,5 m mélységig valósult meg. Ebben a mélységben teljes iszapveszteség lépett fel. A teljes iszapveszteség akkor még katasztrofális volt. - Ki irányította azt a fúrást? Ezt a fúrást Paál János halála után először Zonda Pál, azt követően, a Nagykanizsáról mindennap kijáró Rosta Ferenc irányította.