Tamási Judit szerk.: Műemlékvédelem törvényi keretek között, Törvénytől törvényig, Történetek az intézményes műemlékvédelem 120 évéből (Budapest, 2001)

Budapesti épületek, amelyek bekerültek Lechner műemlékjegyzékeibe Lechner Jenő gyűjtésének eredményeként napvilágot látott a Budapest műemlékei és a Budapest műemlékszerű építményeinek lajstroma című kiadvány A műemlékek számbavétele a műemlékvédelem alapvető és folyamatosan végzendő feladata. Az idő múlásával újabb és újabb korszakok emlékei válhatnak műemlékekké. Az 1916-ban elkezdett és 1919-ben megakadt országos műemlékjegyzék összeállításánál Lechner Jenő építész, a MOB rendes tagja két csoportot javasolt a műemlékek lajstromán belül: a.) a fenntartandó műemlékek csoportja, illetve b.) „azon műemlékek csoportja, a melyek fenntartása nem feltétlenül szükséges, vagy valószínűleg nem lehetséges, de amelyeknek lerombolása, vagy átalakítása a MOB hozzászólása nélkül nem történhetik." Lechner a MOB kérésére e két kategóriába sorolta be Budapest értékes épületeit. Szerkesztésében jelent meg 1924-ben a Budapest műemlékei című kötet, amely a főváros történetének bemutatása mellett hét fejezetben tárgyalta hét korszak (római kor, román kor, gótika, reneszánsz, török kor, barokk, József nádor korától 1867-ig) legjelentősebb műemlékeit 501 képpel illusztrálva. Lechner 1924-ben állította össze Budapest b.) csoportba sorolható műemlékszerű építményeinek lajstromát is, amelyet a főváros hivatalos használatra, sokszorosítva adott ki. A budai Szent János kórház egykori épülete Barokk lakóház a vízivárosi Medve u. 10. sz. alatt Jellegzetes óbudai lakóház a Kiskorona utcában Budapest, Papnövelde u. 5-7., a Szeminárium rokokó könyvtárterme Budapest, Batthyány tér 4. A rokokó homlokzatú ház volt egykor a Fehér Kereszt vendégfogadó.