Tamási Judit szerk.: Műemlékvédelem törvényi keretek között, Törvénytől törvényig, Történetek az intézményes műemlékvédelem 120 évéből (Budapest, 2001)

Részletek a 12. századi kőfaragványok dokumentációjából. Akvarellel színezett ceruzarajz Palmettasor építészeti tagozatról Oroszlánfigura leveles-indás díszítésAz újjáépített székesegyház Ny felől Az öthajós altemplom középső hajója K felé az újjáépítés után. A szentélyeket Székely Bertalan és Lötz Károly falképei díszítik, a hajóban stílszerű díszítőfestés határozza meg az enteriőrt. A pécsi székesegyház a Pollack-féle helyreállítás után Az altemplomi lejáratok feltárása. A 12. századi kőfaragványokat kibontották eredeti helyükről és kőtárakba szállították. Helyükre Czobor Béla rekonstrukciója alapján, Zala György szobrász kivitelezésében készült másolat. Felszentelték az észak-itáliai román kori építészet stílusában újjáépített pécsi székesegyházat. A pécsi dóm török pusztítás okozta rongálódásait a 18. század folyamán kijavították, és belsejét barokk stílusban újították meg. Egy emberöltővel később, 1805-1831 között Pollack Mihály tervei szerint egységes, klasszicista és romantikus stíluselemeket alkalmazó eléfalazás készült köré, ez azonban az épület statikai problémáit nem oldotta meg. A beavatkozás szükségessége 1872-től tíz éven át volt napirenden, ez idő alatt kiterjedt régészeti feltárások és magas művészi színvonalú, a korszak szemléletének megfelelő dokumentálási munkák folytak. A dóm helyreállítása a fenntartására rendelt pénzből csak 1882-ben kezdődött meg Friedrich Schmidt, a bécsi műegyetem tanára tervei szerint. Schmidt-tanítvány volt, és büszkén annak is vallotta magát a MOB számos építésze, köztük Schulek Frigyes is.