Tamási Judit szerk.: Műemlékvédelem törvényi keretek között, Törvénytől törvényig, Történetek az intézményes műemlékvédelem 120 évéből (Budapest, 2001)

A kápolna hosszmetszete É felé. A kép jól mutatja a csontház elhe­lyezkedését. A Szent Jakab-kápolna bejárata. A ka­pu és az oromzat ötágú életlat ábrá­zoló domborműve eredeti, a felülete­ket átfaragták a felújítás során. 1885­ben Storno tervei alapján készült már­vány emléktáblát helyeztek el a kapu felett, amelyen a soproni katolikus egyházközség jótevó'inek nevét örökí­tették meg. A Storno tervezte színes, mázas csere­pekkel fedett kápolna. Az ablak alatt nyílik az egykori csontház bejárata. Háttérben a Szent Mihály-templom. A kápolna belső' tere a megvalósult neogótikus kifestessél A kápolna kifestésének terve. A dia­dalív felett az ítélkező Krisztus két harsonás angyal között. A színes üvegablakokat és a romanizáló oltárt is Storno tervezte. A historizmus korának a műemlék-helyreállításról alkotott elképzelése tükrözó'dik a soproni Szent Jakab-kápolna 1886-ban befejeződött restau­rálásában. Sopron külvárosában, a Szent Mihály-plébániatemplom mellett áll a 13. századi, kétszintes, centrális elrendezésű temetőkápolna. A felső kápol­naszintet nyolcszögű hajó és kis szentély alkotja, alatta boltozott csont­házat alakítottak ki. A Sopronban élő, az egész országban tevékenyke­dő, kéményseprőből autodidakta építésszé, festővé vált id. Storno Fe­renc, a korai magyar műemlékvédelem kiemelkedő személyisége gon­dos felmérésekben, rajzokban örökítette meg az általa felfedezett 15. és 16. századi falfestések maradványait. Helyreállításainak célja az elkép­zelései szerinti teljes középkori stílusegység visszaállítása volt. Kívül szí­nes cserépfedést kapott a kápolna, belül a korábbi rétegeket eltüntetve a teljes felületet új figurális és ornamentális kifestessél díszítette Storno. A középkorias összkép fontos elemeiként neoromán oltárt, festett üveg­ablakokat tervezett. E korai restaurálások ma már történeti értéket jelen­tenek, ezért az 1960-as években Sedlmayr János által tervezett helyreál­lítás során a rossz állapotú falképeket megőrizték: lefotózták azokat, és védőréteggel való leragasztásukat követően átmeszelték a felületeket.

Next

/
Oldalképek
Tartalom