Tamási Judit szerk.: Műemlékvédelem törvényi keretek között, Törvénytől törvényig, Történetek az intézményes műemlékvédelem 120 évéből (Budapest, 2001)

Párhuzamosan folyt két nyugat-dunántúli, román kori, centrális elrendezésű templom helyreállítása. Az 1260 körül épült kallósdi rotunda magányosan áll az erdő borította zalai tájban. Az 1970-es évek elején a hajó barokk fedélszéke még jó állapotban volt, de a héjazat rossz állapota már az egész épületet veszélyeztette. Helyreállítását 1988-ban régészeti feltárás és falkutatás előzte meg. A teljes körű helyreállítás - Káldi Gyula tervei alapján - a műszaki problémák megoldásán túl a műemléki értékek minél szélesebb körű feltárását és bemutatását jelentette. A kápolna bejárata elé épített értéktelen toldalékot az eredeti megjelenés érdekében elbontották, a belsejében feltárt részleteket bemutatták. A rotunda műemléki helyreállítása nagyobb részt az OMF által biztosított költségvetési forrásból 1993-ban készült el. Ugyanebben az évben fejeződött be Ják falu 13. század közepén épült, az apátsági templomtól DNy-ra álló, négykaréjos alaprajzú plébániatemploma, a Szent Jakab-kápolna helyreállítása is. A kápolna 1991-ben megkezdett kutatása a tudomány számára új eredményeket hozott. Közülük kiemelendő, hogy a falu 13. századot megelőző létének bizonyítékaként alatta egy 12. századi szentélyfejes rotunda alapfalai kerültek elő. A kápolna helyreállítása során homlokzatát nem a 20. század eleji purista szellemű sima fehér vakolattal fedték, hanem archív fényképek alapján rekonstruálták 18. századi homlokzati vakolat-architektúráját. A helyreállított kallósdi kerektemplom EK felől az erdős-dombos zalai tájban A kallósdi rotunda szentélye az újonnan tervezett oltárral a helyreállítás után A kallósdi rotunda D-i ablaksorának belső képe a szentély felől A helyreállított kallósdi rotunda Ny felől