Tamási Judit szerk.: Oszlopokat emeltünk, hogy beszéljék a múltat, A millenniumi műemlékhelyreállítások lexikona (Budapest, 2000)

© GÖDÖLLŐ (PEST MEGYE) GRASSALKOVICH-KASTÉLY A fővárostól alig 30 kilométer távolságra emelkedik a hazai barokk építőművészet egyik stílusformáló világi emléke, az 1740 körül épített, majd a későbbi évtizedekben folyamatosan bővített gödöllői Grassalkovich-kastély. A méreteiben és pompájában is egyedülálló épületet Mária Terézia magyar „pénzügyminisztere", a Magyar Kamara 1748-1771 közötti elnöke, gróf Grassalkovich I. Antal (1694-1771) építtette családi rezidenciául. A későbbi nemzedékek által is alakított kastély kettős U alakú, nyolc szárnyból, lovardából, istállókból és különböző funkciójú melléképületekből, valamint dísz- és vadaskertekből álló együttes volt, melyet a legmagasabb főúri reprezentációra, sőt a korabeli uralkodói igényeknek is megfeleltetve építettek ki. A nagy ívű politikai pályát befutó, birodalmi hercegi rangot is elért (1784) Grassalkovichok címerét III. Antal (1771-1841) halálakor lefelé kellett fordítani, s ezzel a gödöllői kastély első fénykora is lezárult. A második fénykor 1867-ben vette kezdetét, amikor az együttes állami tulajdonba került, és a mindenkori magyar uralkodó pihenőkastélyának jelölték ki. A Monarchia bukásáig (1918) tartó fél évszázados királyi használat első éveiben a kastélyt részben átalakították, illetve bővítették. Az 1920-1944 közötti ún. kormányzói időszakot követően a kastély sorsa a fokozatos pusztulás lett: az ódon falak között szovjet és magyar alakulatok, szociális otthonok és szükséglakásokban élők telepedtek meg. Parkjait felszabdalták, napjainkban csak a Ny-ra eső Felsőkert 28 hektáros területe tartozik a kastélyhoz. Az együttes helyreállításának megkezdésére és a méltatlan funkciók megszüntetésére évtizedeket kellett várni. A 80-as évek második felétől induló, majd a 90-es években felgyorsuló rehabilitációs program első üteme 1996-ban zárult, amikor a kastély első U alakjának külső-belső helyreállítása befejeződött. A hasznosítási programnak megfelelően a főszárnyak emeletén kastélymúzeum (rekonstruált királyi enteriőrök), míg a földszinten a látogatókat kiszolgáló egységek (kávézó, ajándékbolt) és turisztikai szolgáltatások (Tourinform) kaptak helyet. Megnyitása révén az épület kulturális-idegenforgalmi centrummá vált, éves látogatószáma megközelíti a 300 ezer főt. Az azóta eltelt időszakban is folytatódó helyreállítás eredményeként elkészültek a D-i oldal ún. Erzsébet-szalonjai és a barokk kori konyha termei, a D-i vendégszárnyak és a színház szerkezet-megerősítési munkái, az északi előkert és a vártemplom előtti tér, illetve a díszudvar. Vállalkozói tőke bevonásával épült romjaiból újjá - és került hasznosításra - a D-i pálmaház. A kastélyrekonstrukció fedezetét zömmel a költségvetés biztosította, 1999-ig összesen mintegy 2,1 Mrd Ft értékben. (Magántőke bevonására 60 M Ft összegben került sor) Az 1999-es millenniumi kastélyprogram és az NKÖM céltámogatása keretében a 2000. évben közel 300 M Ft áll rendelkezésre, részben a kastély működtetésére, részben pedig a munkálatok folytatására. A tervek szerint ebből az összegből elkészülnek a második U alak É-i szárnyainak kupolái, a templom oratóriumával összekapcsolt ún. Lipót-szárny, a Felsőkert Királypavilonja és a barokk színház kiviteli tervei. A kastély üzemeltetője és a helyreállítás felelőse a szakminisztériumok (NKÖM, KÖM) és a helyi önkormányzat (Gödöllő) által működtetett Királyi Kastély Közhasznú Társaság. Közhasznú szerződésben rögzített feladatai közül kiemelkedik a műemlék-helyreállítási munkák magas színvonalú teljesítése és az együttes kulturális-múzeumi funkcióinak ellátása. VARGA KÁLMÁN