Tamási Judit szerk.: Oszlopokat emeltünk, hogy beszéljék a múltat, A millenniumi műemlékhelyreállítások lexikona (Budapest, 2000)

0 BALOGUNYOM (VAS MEGYE) NAGYUNYOMI RÓMAI KATOLIKUS TEMPLOM A hajdani Nagyunyom falu Mindenszentek tiszteletére szentelt plébániatemploma a falu főútjának kanyarulatában áll. A román stílusú templom 1240 körül épült törtkőből, sárgásfehér meszeléssel. Az arányos mérető, négyszögű hajóhoz nagy ívű, nyújtott félköríves szentély tartozik. A hajó D-i falán három, a szentélyen két félköríves ablak világította meg a templombelsőt, a bejárat a D-i oldalon nyílott. Ny-i végében két pilléren nyugvó karzat emelkedett. A nagyunyomi templom építtetője minden bizonnyal az Unyomi család volt. 1318-ban a nagyhatalmú Németújvári család familiárisaiként tűntek fel egy oklevélben. A 15. században elszegényedtek, de a 14. században még megvolt az anyagi erejük a templom gótikus átépítéséhez: a szentély É-i oldalához gótikus sekrestye és két boltszakaszos gótikus halotti kápolna épült. Ugyanekkor készült a szentély gótikus pasztofóriuma, a D-i kapu gótikus kőkerete, valamint a szentély és a diadalív gótikus freskói; a hajó D-i falát kívül Szent Kristóf-ábrázolás díszítette. A török időkben romossá vált templomot először 1733-ban, majd 1756-ban barokk stílusban helyreállították. A hajó közepébe kripta épült, ekkor készült a mai főoltár, s minden bizonnyal ekkor kapta a külső fekete-vörös szegély- és kváderfestését. Ezután, de még 1780 előtt készült a hajó barokk boltozata, kőből kórus épült a hajóban, és a katolikus templomban ritka szószékoltár is ekkor keletkezett. A 19. század közepén klasszicista stílusban Ny felé bővítették a templomot, és tornyot építettek hozzá. Rossz műszaki állapota miatt 1983-ban a régészeti kutatással kezdődött a templom helyreállítása. Ezután műemléki tervek szerint, helyi kivitelezésben indult a helyreállítás 1986-ban. A speciális szakrestaurátori feladatokat a külső festett homlokzatok megmentésére az OMF Szakrestaurátor Osztálya végezte. Hosszabb szünet után 1992-ben, majd 1995-től folytatódott a templombelső helyreállítása, műemléki tervezéssel és anyagi támogatással, de ismét helyi kivitelezésben. Az egyházközség restauráltatta a szószékoltárt és a barokk Mária-szobrot. A millenniumi támogatásból megtörtént a szentély többrétegű gótikus freskóinak feltárása és restaurálása és a barokk főoltár letisztítása. Utóbbi restaurálásához további forrásbevonásra van szükség, hogy ez a hosszúra nyúlt helyreállító munka befejeződhessen. Az épület kutatója Valter Ilona régész (OMvH), restaurátorok: Lángi József, Juhász Györgyi (ÁMRK), helyreállítási terv: Schőnerné Pusztai Ilona építész.