Tamási Judit szerk.: Oszlopokat emeltünk, hogy beszéljék a múltat, A millenniumi műemlékhelyreállítások lexikona (Budapest, 2000)

O SZÉKESFEHÉRVÁR KÖZÉPKORI ROMKERT - NEMZETI EMLÉKHELY (FEJÉR MEGYE) A tekintélyes méretű, 11. század elején épített, háromhajós, bazilikális elrendezésű Nagyboldogasszonyszékesegyház, királyaink koronázási és temetkezési helye, a középkori magyar államiság egyik jelképe, csak töredékeiben maradt fenn. A jelentőségének megnövekedésével kapcsolatos, komoly 12. századi építkezésekről az előkerült leletek tanúskodnak. A 14. században a tűzvészt szenvedett templomot Károly Róbert beboltoztatta, tetejét ólommal fedette. I. Lajos külön temetkezési kápolnát emeltetett magának. Az 1425-ben Ozorai Pipo által építtetett tornyot a D-i mellékhajó Ny-i végén feltárt saroktámpilléres toronnyal azonosíthatjuk. Mátyás király újraboltoztatta a főhajót, és a korábbi szentélyt lebontatva K-i irányban jelentősen bővíttette a templomot. Az épület pusztulása Fehérvár 1543-ban bekövetkezett török kézre kerülésével kezdődött meg. 1601-ben tornyának felrobbanása végleg megpecsételte sorsát. Építőkövei a város védműveibe, majd a hódoltság elmúltával az újjáépülő Fehérvár barokk épületeibe épültek be. A 19. század elején csonkán még álló maradványait is elbontották. A székesegyház maradványainak feltárása a magyar régészet történetének egyik fontos fejezete. A múlt században Érdy János, majd Henszlmann Imre több ízben folytatott ásatást a területen. A mai Romkert - a romok kiegészítések nélküli, puritán bemutatása, a faragványoknak helyet adó kőtár és a Szent István szarkofágját befogadó, Aba-Novák Vilmos seccójával díszített mauzóleum - az 1936-os ásatások után, az 1938-as a Szent István-évre készült el Lux Kálmán tervei szerint. A szabadtéri Romkertben bemutatott maradványok a megfelelő védelem és a karbantartás hiánya miatt rohamosan pusztultak. Az 1985-től újrainduló és kisebb megszakításokkal a mai napig is tartó ásatások látványos eredményei a megnövekedett romterület új elvek szerinti újjáalakítását sürgették. Az 1995-ben kiírt tervpályázat a magyar államiság kialakulásában és kezdeti évszázadaiban kiemelkedő szerepet játszó székesegyház romjainak megőrzését és méltó építészeti keretbe foglalását a Nemzeti Emlékhely programjában fogalmazta meg. Az építési engedélyezési terveket 1997-ben, a kiviteli terveket 1998-1999-ben készítettük el. A kivitelezés 1998 Őszén kezdődött meg. A rendkívül összetett, egymásnak ellentmondó szempontokat ötvöző tervezési feladat elsődleges célja a romok védelme, bemutatása, amit a csaknem 1.000 m

2 alapterületű, acélszerkezetű, áttetsző héjalású védőtető biztosít. A nagy fesztávú szerkezet egyoldalt megemelt íve a romterület teljes áttekintését teszi lehetővé. A területen haladó gyalogosforgalom átvezetését a koronázó téri beépítést kísérő és a rommaradványok fölé emelt járda-védőfödém oldja meg. Ennek emelt szintű, Ozorai Pipo tornyának alaprajzi kontúrját megjelenítő szakasza az egykori építmény vertikalitására utal. A Táncsics utca vonalában a romkápolnák felett a forgalom folytonosságát vasbeton híd biztosítja, amelynek ívelt homlokfala támfalban folytatódva a Mátyás-kori szentély hiányzó D-i térfalát jelzi. A környező beépítést kísérő, fasorral szegett gyalogos zóna a kőtár-mauzóleum előtt a Romkert szintjére lelépcsőző térré öblösödik. Az ünneplésnek helyet adó koszorúzási tér középpontjában a csontleleteket őrző osszárium kerül elhelyezésre. A felújított kőtár és mauzóleum mellé a bazilika történetét, leletanyagát bemutató múzeumot terveztünk. A megépült védőépítmények oltalmában lehet majd a romok műemléki helyreállítását megkezdeni. Ennek tervezése jelenleg folyamatban van. A régészeti feltáró munka a kivitelezéssel összhangban folytatólagos. A leletanyag, az épület köveinek feldolgozása, előzetes konzerválása megtörtént. A 2000 augusztusáig elkészülő, jelenleg kivitelezés alatt álló részek: a romterületet lefedő tető, a járda-védőfödém, az osszárium, a térburkolatok, tereplépcsők, a közműrendszer, közvilágítás felújítása. A Nemzeti Emlékhely teljes befejezése 2002-re várható. Eddig az időpontig megvalósítható lehet az új múzeumépület, a romok műemléki helyreállítása, a püspöki palota kertjét lehatároló kerítés és támfal újjáépítése, a Lux-féle kőtár és mauzóleum teljes felújítása. A Nemzeti Emlékhely megvalósításának összköltsége 1,2 Mrd Ft. OLTAI PÉTER - TATÁR DEZSŐ