Tamási Judit szerk.: Oszlopokat emeltünk, hogy beszéljék a múltat, A millenniumi műemlékhelyreállítások lexikona (Budapest, 2000)
O PÉCS A KÖZÉPKORI EGYETEM ÉS A (BARANYA MEGYE) PÜSPÖKVÁR ÉSZAKI TERÜLETE A pécsi püspökséget Szent István alapította 1009-ben. Az erődített Püspökvár északi területén a régészeti kutatások 1978-ban kezdődtek el. A feltárt egyházi épületek közül a legfontosabb a közvetlenül a székesegyház mögött előkerült nagykiterjedésű épületmaradvány, amelyet a kutatók az 1367-ben alapított első magyar egyetemmel azonosítottak. Az egyetem épületén kívül és részben alatta román kori falmaradványok kerültek elő, az Árpád-kori püspöki palota alapfalai. Az egyetemtől nyugatra állt az 1355-ben alapított Aranyos Mária-kápolna. Alapfalai között került elő az egykor az épületet díszítő, 15. századi, részben festett szoborlelet. A Püspökvár északnyugati végében állott az 1207-ben alapított Keresztelő Szent János-kápolna, amelynek északi oldalához káptalanterem és sekrestye csatlakozott. A Püspökvárat a korai középkortól több periódusban bővített, illetve átépített erődítési rendszer vette körül. É-i területének rekonstrukciójára az első javaslat 1986-ban készült. Az ekkor kiadott terv szerint a középkori egyetem maradványai fölé nagy fesztávú védőtető került volna, hátul vasbeton pillérsorral, amely egyrészt a tető, másrészt a berobbantott északi fal megtámasztására szolgált. Az Aranyos Mária-kápolna falai romkertként kerülnek bemutatásra. Kiviteli terv még nincs, a maradványok megóvása érdekében a romterület fölé ideiglenes védőépületet emeltek. Az erődítési rendszer külső falövének helyreállítása az 1970-es évektől folyamatosan halad. Hátra van még a belső falöv, a falszoros, valamint az északkeleti sarokbástya. A millenniumi program elsősorban a középkori egyetem, az Aranyos Mária-kápolna és közvetlen környezetük helyreállítását tűzte ki célul. Az egyetem és a kápolna feltárása befejeződött. Mivel a kivitelezés során még további leletek előkerülése várható, a munka régészeti művezetéssel és leletmentéssel folyik. A környező erődrendszer helyreállításához további régészeti feltárásokra van szükség. 1996-1998 között elkészült az összes falmaradvány konzerválásának kiviteli terve. 1998-ban az egyetem feletti védőépület kialakítására új koncepció született. A berobbantott homlokzati fal szint alatti sikeres rögzítése következtében elhagyható lett a hátsó vasbeton pillérsor. Az új, rácsos faszerkezetű védőtető részben új homlokzati falakra, részben az egyetem szerkezeti falaira támaszkodik. Ez részleges homlokzat- és térrekonstrukciót tesz lehetővé. A védőépület kiterjed az egyetemen kívüli román kori maradványokra is. Funkciója kiállítási épület lesz. Itt kerül bemutatásra „A pécsi középkori egyetem története és az Aranyos Mária-kápolna gótikus szobrai" című kiállítás a nagyjelentőségű szoborlelettel és az egyetemalapító Vilmos püspök rekonstruált síremlékével. A védőépület kiviteli tervei 1999-ben készültek el. A kiállítás, a kazánház, a villamosság, az épületgépészet és a környezetrendezés tervezése 2000 első negyedévében folyt. A kivitelezés 1996 óta folyamatos. A szerkezeti, romkonzerválási és kiegészítési munkák 80 %-ban elkészültek. A védőépület készültségi foka 35 %. A gótikus szoboranyag restaurálása folyamatban van. A központi költségvetés a millenniumi program keretében (az 1997-es finanszírozási alapokmány szerint) 219 M Ft-ot biztosít a beruházáshoz. A megrendezendő kiállítás fedezetéül a Millenniumi Kormánybiztos Hivatala és a Középkori Egyetem Alapítvány hozzájárulása, valamint a NÖP pályázaton elnyert támogatás szolgál. Kutatók: G. Sándor Mária, Gerő Győző régészek. Tervezők: Schoner Lászlóné, Schoner László. SCHÖNER LÁSZLÓNÉ
