Tamási Judit szerk.: Oszlopokat emeltünk, hogy beszéljék a múltat, A millenniumi műemlékhelyreállítások lexikona (Budapest, 2000)

0 AZ EGYHÁZI KULTURÁLIS ÖRÖKSÉG ÉS AZ EGYHÁZI MŰEMLÉKEK REKONSTRUKCIÓJA A polgári kormányzat felállását követően különös jelentőséggel bírt azon törekvés, amely az állam és egyház viszonyának új alapokra helyezését irányozta elő. Különös hangsúlyt kap ez a törekvés akkor, amikor Magyarország ezeréves fennállását, első királyunk, Szent István koronázásának ezredik évfordulóját, a nyugati civilizációhoz kapcsolódásunkat ünnepli. A polgári kormányzat az egyházakkal történő kölcsönös együttműködés kiterjesztésével tulajdonképpen az 1990-ben megkezdett munkát teljesítette be. A magyar kormányok 1990 óta elkötelezték magukat azon törekvés mellett, amely az államosított, egykor egyházi tulajdonban álló ingatlanok tulajdoni helyzetét hivatott rendezni. Az ingatlanrendezés folyamata de iure 1991-ben kezdődött, és tulajdonképpen 201 l-ben zárul. Ebben az intervallumban az egyházi ingatlanrendezés folyamata összességében mintegy 163,7 Mrd Ft értékű ingatlanvagyont érint, amelynek jelentős része műemléki védettségű ingatlan. Az ingatlanrendezés során az egyházaknak már visszajuttatott épületek állaga rendkívül kedvezőtlen képet mutatott. A több évtizeden át folytatott gondatlan állami ingatlankezelési gyakorlat a rendkívül értékes műemlékállomány egészében súlyos károkat okozott, amelyeket a tulajdonos egyházak önerőből nem tudtak volna megfelelő szakmai színvonalon helyreállítani. A demokratikus kormányok mindegyike fontos feladatának tekintette az állam által a műemléki épületek állagában okozott károk rendezését, segítve ezzel az egyházak rekonstrukciós feladatait. Az egyházi műemlékek rekonstrukciója előirányzat az egyházak hitéleti és közcélú tevékenységének anyagi feltételeiről szóló 1997. évi CXXIV. törvény hatálybalépése nyomán került megtervezésre és végrehajtásra. Alapvető célja a hitéleti, illetőleg - kulturális, oktatási, gyűjteményi - közfeladatot ellátó műemlékek, illetőleg kiemelten városképi jelentőségű ingatlanok védelme, felújítása, bővítése, valamint egyéb szükséges építési beruházások elvégzése, a már folyó beruházások folytatásának, befejezésének biztosítása. 1999-ben az Országgyűlés vonatkozó döntése alapján - már az átstrukturált egyházfinanszírozási rendszerben - összesen 1.100 M Ft került felosztásra. Az egyházak saját forrása pedig több mint 460 M Ft volt. A döntéshozatal során - az egyházakkal egyeztetetten - külön szempontként érvényre jutott, hogy az egyházak által benyújtott programok illeszkedjenek a millenniumi program célkitűzéseihez, továbbá, hogy a támogatások ne félbemaradó beruházások torzóit eredményezzék, hanem kész állapotig jussanak el, így szolgálva a következő évek programjainak sikeres végrehajtását. Az előirányzat összegéből a Magyar Katolikus Egyház 696.500 E Ft-ot, a Magyarországi Református Egyház 238.000 E Ft-ot, a Magyarországi Evangélikus Egyház 76.000 E Ft-ot, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége 44.500 E Ft-ot, a Magyarországi Autonóm Ortodox Izraelita Hitközség 27.000 E Ft-ot, a Budai Szerb Ortodox Egyházmegye és a Magyarországi Román Ortodox Egyház 9-9 M forintot kapott. A támogatási kör összesen 43 egyházi szervezeti egységet érintett. A pályázaton támogatást nyert egyházi szervezetek mindegyike megkezdte a birtokában levő ingatlanok rekonstrukcióját, és számos ingatlan esetében a felújítási munkálatok már befejeződtek ( váci székesegyház, tihanyi református templom). Az igénybe vehető támogatási összeg felhasználását - azon egyházak részére, amelyek 2000. január 31 -ig nem zárták le a részprogramot - a kormányzat 2000. december 31 -ig biztosította. Ahhoz, hogy a nemzeti jelentőséggel bíró, különösen nagy értékű, műemléki és turisztikai szempontból is kiemelkedő jelentőségű épületek (a budapesti Rózsák terei templom, a tihanyi apátság, a sárospataki és a debreceni református kollégium, a Deák téri evangélikus gyülekezeti épületek) rekonstrukciója mielőbb befejeződhessen, további állami támogatásra is szükség van. Ezt látszik biztosítani a 2000. évi költségvetési törvényben előirányzott több mint 4 Mrd Ft-os rekonstrukciós támogatási keret. RAVASZ LEVENTE - GALIK GÁBOR