Báró Forster Gyula: Magyarország műemlékei 2., A Műemlékek helyrajzi jegyzéke és irodalma (Budapest, 1905)

Pótlások és javítások

Karánsebes. Római feliratos kő Mehádiáról az ú. n. régi „Verwalter"-ház falában. Hohenhausen : Die Alterth. Dac. 94. Tibiscum feküdt a Bisztra-Temes összefolyásánál. Ortvay: Tibiscum helyfekvése. Arch. Közi. 1879. X. Új f. VIII. III. füz. 1—48. Téglás G. : Arch. Közi. XXII. 89. Mihalik Sándor: A mező-somlyói várról. Arch. Ért. 1897. 441—2. Kaonicznál római tábor nyoma. Arch. Ért. 1891. 422. Nagy-Szurduk és Doklin közti római castrum. (Ccntumputei = Százakna.) Téglás G. : Ccntum-putei nevének helyrajzi vonatkozásai és értelmezése. Arch. Ért. 18SI9. 214-25. Két térképvázlattal. — — Arch. Közi. XXII. 102. Alaprajz és metszetekkel. Római fit nyomai. Halavács Gy. : Arch. Ért. 1890. 0. Örményes (Krassó vm. ?) melletti szigeten levő Páloszárda. Helye ismeretlen. Ádám Iván: Pálosaink építk. eml. Egyh.-műv. Lap. 1883. 78. 75. Pancsova környékén (?) Tornistye vára. Csánki D. : Mo. fldr. II. 115. Pozsozsenna helyett 465. és 466. h. olvasd Pozsezsenna. Zsuppa és Csutta közti római város Tibiscum látható nyomai. Római út maradványai. Ortvay T.: Arch. Közi. X. III. lüz. 1—48. Térképpel. Téglás G. : Arch. Közi. XXII. 80—93. Liptó vármegye. Bobrócz. L. még Árva vm.-ben is. 125. Csorba. 469. h. Pogány vára tévedésből .Szepes vm.-ben 798. h.-on van említve. L. ott. Liptó-Sz.-Márton. R. k. templom kisebb harangjának 473. hasábon közölt felirata. Halavács Gy. : Arch. Ért. 1905. 103. Nagy bobrócz. R. k. templom bejárata fölötti falkép : Álária a kisded Jézussal és e felirat: Haec domus est Murata Sanctaficata hoc anno 1417. Szmrecsányi Pál püspök jel. M. Biz. 1902. 199. Misekönyvpolcz a r. k. templomban. Dr. Eber L. : Az iparm. könyve. II. 455. Képpel. Német-Lidcse helyett 470. hasábon olvasd : NémetLipcse. Pavlova-Luka. Tűzjelző földbástyái. Arch. Ért. 1901. 150. Rózsahegy. Egyházi épületei. Rupp : Mo. helyr. t. II. 232 — 7. Harang e felirattal : O Rex glorie veni cum pace thetra gramaton emanvel Szladic Andreas 1500. Rómer: Arch. Ért. V. 1871. 175. Második harang: Fusa anno 1053. die 17. Jul. Bis rupta Anno 1796. Refusa per me Joannem Ceorgium Knobloch Neosolii die 4. oet. stb. Römer: Arch. Ért. V. 1871. 176. Harmadik harang. 1798. I). Zuranda Gábor lelkész levele Rómcrhez 1863 júl. 7. Rómer-hagy. XXXVIII. sz. cs. M. Biz. Kőpellengér kivont kardot tartó karral s vas nyaklánczaival. Lehoczky T. : Arch. Ért. VIII 286. Rózsahegy melletti Baráthegyen kettős sánczú pogányvár. Majláth Béla : Arch. Közi. IX. 40. Szmrecsány. Festett famenyezet. Dr. Eber L. : Az iparm. könyve. II. 488. Tepla. Keresztelő-medencze a XIV—XV. századból. Felirata : In nomine patris et filii et Spiritus sancti Amen. Ite in Orbem Universum et predicate dicentes Qui crediderit et Babtizatus fuerit in nomine patris et filii et spritus sancti salvus erit. Römer: Arch. Ért. V. 1871. 178. Kubinyi János epitafiuma. 161(5. Mysk. V.: A renaiss. kezdete és feji. 1831. 50. Teplicz. L. Szepes-Teplicz. Maros- Torda vármegye. Görgény-Hodák. Római út nyomai. C. Goos: Ver. Arch. X. F. XIII. 1870. 280. Görgény-Sz.-Imre. ( )bIongum alakú római tábor. Római út nyomai. C. Goos: Ver. Arch. N. F. XIII. 1876. 282. Kisfalud. Ev. ref. templom. Körjegyzői jel. M. Biz. 1901. 259. Lukafa. Nyitra vm.-be tartozik. L. ott. 562. h. Magyaró. Tévedésből Torda-Aranyos vm.-ben említve. 905. h. Koppand. 485. h. Torda Aranyos vm.-ben van. 905. h. Marosbogát. Maros-Torda vm.-ben van. 906. Mikháza. Paralissum helye. Finály G. szóbeli közlése szerint téves feltevés. Napoca. L. Nyárádtő. Finály G. szóbeli közlése szerint helyesen Kolozsvárnál feküdt. Nyárádtő. Lásd az előbbi megjegyzést Napoca-ról. Paralissum helyett olv. Paralissum. L. Mikeháza. Finály G. közlése szerint helyesen Mojgradnál Szilágymegyében feküdt. Póka. Erre vezet Szászrégenbe a római út. C. Goos: Ver. Arch. X. F. XIII. 1870. 299. Festett famenyezet. Dr. Eber L. : Az iparm. könyve. II. 485. Sárd. Barcsai Ákos aranyozott ezüst tányéra az unit. templomban. Orbán B. : A Székelyf. leír. I. 154-5. Képpel.