Báró Forster Gyula: Magyarország műemlékei 2., A Műemlékek helyrajzi jegyzéke és irodalma (Budapest, 1905)

Magyarország műemlékeinek általános irodalma

A vár törökfeliratú táblája. Halavács Gy. jel. M. Biz. 1902. 10. Valeadeni. Római Castrum. (Caput Bobuli.) Téglás G.: Arch. Közi. XXII. 114. Alaprajz és metszettel. Valeapaj. Barokk-kastély. Halavács Gy. jel. M. Biz. 1902. 10. Vaskapui szoros. Alaprajza 1750-ből a bécsi Technisch-Administr. Milit. Comiténél. M. Biz. 1880. 36. Orsova-vaskapui romok felvételéről. Arch. Ért. 1895. 280. Vaskapu melletti Trajan-felirat. Griselini : Temeser Bánat. I. 289. IV. és. V. tábl.) Arneth : Die Trajansinschriften in der Nähe des EisernenThores. Jahrbuch d. C. C. 1856. I. Ipolyi : Arch. Közi. II. 277. Vaskő. Székásbánya templomának alapfalai. Halavács Gy. jel. M. Biz. 1902. 10. Veteráni barlang. Beschreibung der Veteranischen Hole im Temesvarer Banat. * ' Frankf. sm. 1789. 4r. Zjájljicza. Régi kalugyer-zárda. Halavács Gy. jel. M. Biz. 1902. 10. Zsidinavár. L. Pozsezsena. Zsidóvár vagy Sidóvár. Várrom. Csánki D. : Mo. íldr.'vll. 15. Győrffy D : Szolgabírói jel. M. Biz. 1901. 30. Zsidovin. (Zsidovinul. Zsidu jelentése : a falrom ) Berzo via nevű római Castrum. Hoffinger : Beschreibung eines zu Schidowin entdeckten Alterthums Mit Kupfern Neues Ung. Magazin Pressb. II. 1792. 97—100. és Beschreibung des Plans, welcher über die im Jahre 1783. in Schidowin entdeckten Alterthümer v. d. K. k. Kameraling. H. v. Braun gezeichn. w. u. ott. 101—107. 1. Ormos Zs. : A zsidovini római telep. (Bersovia.) Arch. Közi. VIII. 149—153. Arch. Ért. III. 1870. 319-320. Zsidovin római építményei érintve. Arch. Ért. 1891. 425. Halavács Gy.jel. M. Biz. 1902. 10. Római út nyomai a pályaudvar nyugati részén. Téglás G. : Arch. Közi XXII. 102 1. Halavács Gy. : Arch. Ért. 1896. 7. Arch. Ért. 1898. 2—3. Zsuppa mellett Tibiscum római város romjai. Római feliratos kő és alapfalak. Csanád e. m. Adattár. II. 1872. 369 — 370. Arch. Ért. VII. 1872. 103- 104. Délm. Ért. I. 1865. 45. V. ö. u. ott 44. 1. A Bisztra és a Temes összefolyásánál Zsuppától északnyugatra az urad. malmok környékén Tibiscum római város helye és látható nyomai. Ortvay T. : Tibiscum helyfekvése. Források és egy újabb feliratú emlék, valamint közvetlen helyszemlélet alapján. Olv. M. Tört. Társ. 1875 febr. 4. ülésén. Budapest. 1876. Franklin Társ. folio 48. Karánsebes és Csutta közti vidék rómaikori térképével. Tibiscum fekvése. Arch. Ért. IX. 209— 214. 299 — 302. Böhm L. : Délm. t. Ért. 1883. 53. Halavács Gy. : Arch. Ért. 1896. 9. jel. M. Biz. 1902. 10.